A Karél Kongresszus vezetője, Karélia parlamentjének képviselője, a hatalmi párt Egységes Oroszország tagja, Anatolij Grigorjev Thomas Hammarberghez, az Európa Tanács emberi jogi biztosához írott levelében a karélok méltatlan helyzetére hívta fel a figyelmet.

Grigorjev szerint Karélia az Oroszországi Föderáció egyetlen olyan szubjektuma, ahol az őslakos nép képviselői, azaz a finnugor karélok nem vesznek részt a hatalom gyakorlásában, s ki vannak szorítva a legfontosabb köztársasági intézményekből.

Grigorjev arra hívta fel a figyelmet, hogy a Karéliai Köztársaság megalakulásakor még vezető pozícióban voltak a karjalaiak: 1920-ban 4 karél, 2 finn és 1 orosz vezette az autonóm területet. A köztársaság vezetője azonban már rég nem volt karél, a miniszterek között csak egyetlen ember van, aki tud karélul és finnül. A parlamenti képviselők között szintén csak egyetlen ember beszéli a karél nyelvet.

Karéliában nincs karél nyelvű ügyintézés, a karél nyelv oktatása pedig inkább csak formális jelleget ölt. A hatalom lépései arra engednek következtetni – írja Grigorjev – hogy a karéliai vezetés fel kívánja gyorsítani a balti-finn népek amúgy is lendületesen  – és erőszakmentesen – zajló ruszifikálódását.

(stolica.onego.ru)