Az összefoglaló néven mordvinnak (mordva) nevezett népcsoport az erza és moksa (szub)etnoszokból tevődik össze (a mordvin önelnevezésként korábban nem létezett), akik között nem mindig konfliktusmentes a viszony. Az erzák  egy része úgy véli, a moksák elnyomják őket a Mordvin Köztársaságon belül, s ezért saját kulturális autonómiát követelnek.

Az egyik erza jogvédő, Ivan Jelajev szerint az erzák elnyomása a ’90-es évek közepén kezdődött, amikor a moksa Nyikolaj Merkuskin került hatalomra Szaranszkban. Jelajev szerint a hatalom felelős azért, hogy sok erza elutazott Mordóviából, s az is a moksáknak kedvez, hogy Merkuskin klánszerű irányítási rendszert épített ki, ezért véleménye szerint szükséges egy külön erza autonómia kialakítása Mordóvián belül.

Erza aktivisták Katrin Sakshoz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése észt tagjához fordultak segítségért, a moksa és az orosz elnyomás ellen panaszkodva. Az erzák szerint Mordóviában – ruszifikációs célzattal - nem fordítanak elég figyelmet anyanyelvük tanítására, amely csak fakultatív jellegű. Mordóviában gyakorlatilag nem működik a mordvin nyelvű ügyintézés, minden csak oroszul zajlik. A mordvinok azt is kifogásolják, hogy eddig még nem született olyan történelemkönyv, amely bemutatná az erzák és moksák „igaz” történetét. A köztársaságban mindössze 4-5 kiadvány jelenik meg erza nyelven és a TV-ben is csak heti 3,5 órás erza nyelvű adás van.

Az erzák szerint az orosz Föderációban két olyan köztársaság van, amely példaként szolgálhat más népek számára is: Tatarsztan és Csecsenföld, ezekben ugyanis sikerült megvalósítani a helyes, "nemzeti identitásra épülő politikát".

(finugor.ru)