1954. szeptember 17-én hivatalosan is megjelent egy szovjet nukleáris kísérleti helyszín a zord sarkvidéki időjárási viszonyok között a Jeges-tengeren és a Novaja Zemlja szigetcsoporton.

 Ezen a katonai gyakorlóterületen, a működési évei alatt szinte minden szovjet atomfegyvert kipróbáltak. Mindössze másfél hónap telt el attól a pillanattól kezdve, hogy meghozták a döntést a katonai gyakorlóterep létrehozásáról, annak "születésnapjáig": a Szovjetunió Minisztertanácsának zárt rendeletét a Novaja Zemlja "Object-700" felszereléséről 1954. július 31-én adták ki.

 A helyszín kiválasztásánál a könnyű megközelíthetőség (a Barents-tenger jégmentes kikötői) és a népesség alacsony száma volt a fő szempont, hiszen 1954-ben a szigetcsoport lakossága mindössze 400 fő volt, akiket a későbbiekben a katonai létesítménytől átköltöztettek az arhangelszki régióba.

Nyilvánvaló, hogy a katonai gyakorlóterepet a lehető legtávolabb kellett elhelyezni a nagy településektől és az épített infrastruktúrától. A Novaja Zemlja tökéletes volt erre a célra.

A katonai gyakorlóterep a szigetek területének több mint a felét foglalta el, vagyis a nukleáris töltetek nagyjából egy Hollandia méretű területen robbantak fel. Összesen 132 atomrobbanás valósult meg a Novaja Zemlján: 87 légköri, három víz alatti és 42 föld alatti. A Szovjet kísérleti atombomba-robbantások 94%-át itt hajtották végre. A nagy teljesítményű robbantások egy potenciális ellenség megfélemlítését szolgálták.

1955. szeptember 21-én hajtották végre a Szovjetunióban az első víz alatti kísérleti nukleáris robbantást a Novaja Zemlján – a Fekete-öbölben, 12 m mélységben. A tesztet a haditengerészeti célokból hajtották végre. Az új kísérleti helyszín tájékoztatást adott a szakembereknek egy nukleáris robbanás hatásáról minden típusú fegyverre és katonai felszerelésre.

1961. október 30-án robbantották fel a híres Cár-bombát a Novaja Zemlján, amely a legerősebb volt, amit az ember valaha alkotott. A termonukleáris bomba robbanását 58 megatonnára lehet becsülni, kb. 10 000-szer nagyobb, mint a Hirosimát elpusztító bomba. A "gomba" 65 km magasra emelkedett, a "kalap" átmérője 95 km-re terült el. A robbanás lökéshulláma háromszor is megkerülte a Földet, a hanghullám elérte a Novaja Zemljától 800 km-re lévő Dikson-szigetet is.

1973. szeptember 12-én a Szovjetunió legnagyobb föld alatti kísérleti atombomba robbantásait hajtották végre a katonai gyakorlóterepen. A Fekete-hegy belsejében egyidejűleg felrobbantott négy töltet összteljesítménye 4,2 megatonna volt. Ennek eredményeként 80 millió köbméter szikla zuhant le lavina kíséretében, és elzárta a völgy bejáratát és két gleccserpatakot - egyúttal egy 2 km hosszú tó alakult ki ott.

A föld alatti kísérleti nukleáris robbantások számítanak a legbiztonságosabbnak – ebben az esetben a környezetre gyakorolt hatás százezerszer kisebb, mint a víz alatti, földi vagy légi robbantásoké. Novaja Zemlján mindössze két olyan esemény történt, amikor radioaktív gáz- és gőz halmazállapotú termékek kerültek a föld felszínére. 

A Novaja Zemlja víz alatti robbantásait 1961-ben állították le. Az utolsó vízkísérletre 1962-ben került sor, és ugyanebben az évben a légi nukleáris kísérleteket is befejezték. Az utolsó földalatti robbanás 1990 október 24-én történt.

 1963-ban a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírta az egyezményt, amely a légkörben, a világűrben és a víz alatti atomfegyver-kísérletek betiltásáról szólt. Az egyezmény más országok előtt is rendelkezésre állt, hogy aláírhassák azt. Ezt követően már csak föld alatti nukleáris kísérleteket végeztek ezen országok.

Utolsó nukleáris kísérletét a Szovjetunió 1990-ben, míg az USA 1992-ben hajtotta végre. Négy évvel később aláírták az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződést, és minden nukleáris kísérletet betiltottak. Ennek ellenére a Novaja Zemlja-i katonai gyakorlóterep továbbra is az egyetlen, amely a volt Szovjetunió területén működik, és az „Oroszországi Föderáció Központi katonai gyakorlóterepe” státuszt viseli. A gyakorlóterepen még folytatódnak a kísérletek az atomfegyverek tárolásának megbízhatósága, harci hatékonysága és biztonságának biztosítása érdekében.

A nukleáris kísérletek mértékét tekintve az Egyesült Államoknak nem volt párja a világon. A legnagyobb katonai gyakorlóterepet Nevada államban szerelték fel, száz kilométerre Las Vegastól. 1951-ben egy kilotonna kapacitású kis töltetet robbantottak fel ott. Ezt követően Las Vegas és más közeli városok lakói rendszeresen megfigyelhették a "gombákat" a láthatáron. Az amerikaiak igyekeztek a teszteket a lehető legközelebb hozni a harci körülményekhez. A katonai gyakorlóterep helyszínén egész városrészeket, védvonalakat húztak fel, és különféle felszereléseket vittek oda. Összesen több mint 900 nukleáris töltetet robbantottak fel a nevadai gyakorlóterepen. Nevadában a „legpiszkosabb” atombomba robbantását békés érdekekből hajtották végre - 1962-ben a nukleáris kísérleteket ásványi anyagok kitermelésére, víz- és olajtároló létesítmények létrehozása céljából végezték.

A Csendes-óceánon található Marshall-szigetek, Bikini- és Enewetak-gyűrűzátonyán 1954 márciusában az amerikai hadsereg termonukleáris bombát robbantott fel a Castle Bravo hadművelet részeként. A szakértők szerint a robbanást követő sugárzás mértéke a csernobili katasztrófáéhoz hasonlítható. Az epicentrumtól több száz kilométerre lévő lakott korallgyűrűket is sugárzás érte. 1946 és 1958 között összesen mintegy 70 nukleáris kísérletet hajtottak végre a szigeteken. A sugárzás okozta betegségek következtében a szigetország mintegy 850 lakosa halt meg.

Források: 

https://rg.ru/2013/09/17/bomba-site.html 

https://lenta.ru/articles/2021/10/30/tsar-bomba/ 

https://ria.ru/20190731/1557013807.html 

https://www.currenttime.tv/a/31535891.html

Képek forrásai

http://adsl.kirov.ru/projects/articles/2009/11/07/yadernyy_arhipelag_novaya_zemlya/

 https://www.currenttime.tv/a/31535891.html

Cimkék:

Országok: Oroszország