2005. május 13-án az üzbegisztáni Andizsánban fegyveres lázadás tört ki, melyet az üzbég hadsereg százas nagyságrendű áldozatokkal járó összecsapásokban keményen levert. De mi is történt tulajdonképpen tíz évvel ezelőtt Üzbegisztánban? A ferghana.ru szakértőket kérdezett az akkori események értékeléséről.

Adzsar Kurtov oroszországi történész elmondta, a hivatalos verzió szerint szélsőséges iszlamisták fegyveres felkelését verték le Andizsánban. A korábbi üzbég értékelés azt hangoztatta, hogy külső erők szervezték ezt a megmozdulást az amerikai nagykövetség irányításával. Jelenleg a hivatalos Taskent pihenteti ezt a verziót, mivel az elmúlt években Üzbegisztán kibékült az Egyesült Államokkal.

Andej Grozin, a FÁK Intézet Közép-Ázsia Osztályának vezetője szerint egyértelmű, hogy fegyveres iszlamista felkelés tört ki Andizsánban 2005 májusában. Hogy ki állt a fegyveres felkelők mögött, az nem világos.

A fegyveres felkelés brutális leverése után nem történt kísérlet Üzbegisztán destabilizációjára, az erőszakszervezetek és az adminisztratív apparátus kontroll alatt tartják a helyzetet. Ez tehát sikernek tekinthető a hatalom részéről, azonban a felkelés okait nem szüntették meg.

Alekszej Malasenko orientalista, a Carnegie Alapítvány munkatársa szerint Iszlam Karimov rezsime elleni tiltakozás volt az andizsáni felkelés alapja. Ám az azóta eltelt időben Iszlam Karimov „megbocsátást nyert”. Ebben fontos szerepet játszott az „arab tavasz” kudarca.

Muhammad Szalih külföldön élő üzbég ellenzéki politikus a felkelésnek gazdasági okai voltak, hiszen Andizsán Üzbegisztán legsűrűbben lakott, de viszonylag elmaradott területe. A felkelés azzal tört ki, hogy az ún. „akromisták” csoportja börtönökre támadt, és kiszabadította „üzlettársait”.

Bahodir Szidikov Bernben élő orientalista szerint nem lehet tudni, mi is történt pontosan Andizsánban tíz évvel ezelőtt. Nincsenek ma sem válaszok olyan kérdésekre, minthogy valóban a Nyugat támogatta-e a hatalom ellen fellépő iszlamista fegyvereseket? Vagy a helyi „muszlim burzsoázia” kelt föl Taskent ellen? Tényleg túl kegyetlen volt a hatalom fellépése, vagy valóban elkerülhetetlen volt a hadsereg bevetése?

A hatalom viselkedését meghatározta, hogy még emlékezett az 1991-es namangani iszlamista fegyveres megmozdulásra. Andizsán kicsit arra emlékeztet, ami 1982-ben Szíriában, Hamban történt, amikor az idősebb Asszad rezsimje brutálisan leverte az iszlamisták fegyveres felkelését.

Az andizsáni események gyökeresen megváltoztatták Üzbegisztánt és Közép-Ázsiát. Sok áldozat árán, de sikerült megakadályozni (vagy legalábbis elhalasztani) egy olyan iszlamista forgatókönyv realizálódását, mint amit ma Szíriában láthatunk.

Nagyezsda Atajeva jogvédő (Párizs) szerint az andizsáni tömeggyilkosság emberiség elleni bűncselekménynek tekinthető. Az andizsáni felkelés Iszlam Karimov elnök represszív politikájának törvényszerű következménye volt.