A mai Lettország fővárosát, Rigát németek alapították 1201-ben, a középkor folyamán Hansa-város volt. A Svédországgal folytatott, 1721-ben zárult északi háború eredményeképp lett Oroszország része.

Rigában egészen a 19. század második feléig a lutheránus németek voltak többségben. Az 1897-es orosz népszámlálás szerint Riga lakóinak többsége már lett volt, a most idézett 1881-es összeírás azonban még – relatív – német többséget mutat az akkor 169 ezres városban. 1881-ben a lettek városon belüli aránya még a 30 %-ot sem érte el.

  

1881, Riga	Etnikum száma	Aránya %
német	66 775	39,4
orosz	31 976	18,9
lett	49 974	29,5
zsidó	14 222	8,4
lengyel	3 197	1,9
összesen	169 320	100

  

Az 1930-as lett népszámlás szerint Riga (amely akkor már a független Lettország fővárosa) lakossága 375 ezer főre emelkedett. Ekkor már egyértelműen lett többségű volt a város (227 ezer fő, 60, 7 %). A németek száma folyamatosan csökkent, 1930-ban már csak 44 ezren voltak, a város lakosságának alig több mint tizedét adva. A lettek mellett még a zsidók száma nőtt dimanikusan a 20. század első felében, 1930-ban majdnem annyian voltak, mint a németek, 42 ezren. Az oroszok száma stabil maradt 34 ezer fővel.

  

1930, Riga	Etnikum száma	Aránya %
lett	227 842	60,7
német	44 105	11,7
orosz	34 447	9,2
zsidó	42 328	11,3
lengyel	16 574	4,4
litván	6 817	1,8
összesen	375 474	100

 

A második világháború során Lettország elveszítette függetlenségét, és a Szovjetunió egyik tagköztársaságává vált. Az 1959-ben tartott első háború utáni szovjet népszámlálás szerint jelentős változások következtek be Riga etnikai arculatában. A város lakossága 600 ezer fölé emelkedett. A növekedés főleg az oroszok betelepülése révén valósult meg: 1945 után mintegy 200 ezer orosz érkezett a lett fővárosba. Az oroszok aránya kis híján 40 %-ra emelkedett, de Riga lett etnikai többsége ekkor még megmaradt. A második világháború tragikus következménye, hogy szinte teljesen eltűnt a városalapító, valamikori többséget kitevő németség, s a zsidók jelentős része sem élte túl a háborút.

 

 

1959, Riga	Etnikum száma	Aránya %
lett	270 055	44,66
orosz	238 572	39,45
zsidó	30 267	5
belorusz	19 377	3,2
ukrán	16 984	2,8
lengyel	16 676	2,75
egyéb	12 740	2,1
összesen	604 671	100

 

Riga 1959-es lett többsége csak az etnikai-nemzetiségi statisztika alapján jön ki, viszont ha az anyanyelvi adatokat nézzük, a Lett SZSZK fővárosa már ekkor is inkább oroszajkú volt, hiszen 267 ezer lett anyanyelvű mellett 287 ezer oroszajkú élt ekkor Rigában (a magukat zsidó, belorusz, ukrán nemzetiségűnek vallók többsége orosz anyanyelvű volt).  Az "etnikai fordulat" valamikor a ’60-as években következett be, hiszen az 1970-es szovjet népszámlálás szerint Riga ekkor már etnikailag is orosz többségű volt.

1989-re Rigából 900 ezres nagyváros lett, a rigai oroszok létszáma több mint tízszeresére nőtt a '30-as évek óta! Bár a lettek száma is jelentősen emelkedett, arányuk nagyjából arra a szintre csökkent, mint a 19. század ’80-as éveiben.

  

1989, Riga	Etnikum száma	Aránya %
lett	331 934	36,5
orosz	430 555	47,3
ukrán	43 641	4,8
belarusz	43 031	4,7
zsidó	18 812	2,1
lengyel	16 653	1,8
egyéb	25 829	2,8
összesen	910 455	100

 

A 2001-es népszámlálás katasztrofális demográfiai adatokat mutatott Riga számára. Az immár független Lettország fővárosának lakossága 150 ezer fővel lett kevesebb. A veszteség az oroszokat terhelte leginkább, 2001-ben 100 000-el voltak kevesebben, mint 1989-ben. A lettek száma is csökkent, így tehát 2001-ben is megmaradt az oroszok relatív többsége Lettország fővárosban. Lettország fővárosában tehát nem az államalkotó nemzet van többségben, hanem egy kisebbség (jelen esetben az oroszok). Még 2001-ben is 20 ezerrel több orosz élt Rigában, mint lett.

  

2001, Riga	Etnikum száma	Aránya %
lett	312 882	41,2
orosz	331 493	43,7
belarusz	35 365	4,7
ukrán	31 523	4,1
lengyel	15 880	2,1
egyéb	32 043	4,2
összesen	759 186	100

 

 

 

Cimkék: Riga etnikai képe

Országok: Lettország