A mai Türkmenisztán területe az ókorban és a középkorban hol Irán, hol a keleti nomád népek (heftaliták, türkök) befolyási övezetébe tartozott, mintegy pufferzónaként az iráni civilizáció és a nomádok között. A területen iráni nyelvű népcsoportok éltek. A 7-8. századtól az iszlám (az arabok) terjeszkedésével Türkmenisztán területe az iszlám világ részévé vált.

A terület történetében fordulópontot jelentett az Aral-tó környékéről kiinduló oguz vándorlás. A török nyelvű oguzok a 9-10. század táján népesíthették be a mai Türkmenisztán területét, egy csoportjuk a 11. században tovább ment délre, a Kaszpit megkerülve át Iránon (ők a mai azerbajdzsánok elődei, egy másik oguz csoport pedig Kis-Ázsiába telepedett: ők a mai törökök ősei). A török nyelvű oguzok, keveredve a helyi iráni népességgel, formálták a türkmén etnoszt.

A mai Türkmenisztán területe ezt követően is a különböző birodalmak peremvidékein helyezkedett el. A területet meghódították a mongolok, a mongol gyökerű Ilhanidák, majd a Timuridák, az újkorban Híva (Horezm) és Buhara végvidékét alkották (bár Horezm ősi fővárosa, Köne-Ürgencs, Türkmenisztánban található, s ez nem azonos az Üzbegisztánban található hasonló nevű településsel). Ezeket a területeket a 19. század ’60-as ’70-es éveiben hódította meg Oroszország (Buhara 1868-ban vált orosz protektorátussá, Hívát 1873-ban annektálta az Orosz Birodalom). A mai Türkmenisztán területe Zakaszpi megye néven lett az Orosz Birodalomba betagozva.

1917 után a mai Türkmenisztán angol megszállás alá került, a bolsevikok 1920-ban tudták megszerezni a terület fölött a kontrollt. 1918-1924 között Türkmenisztán Oroszország autonóm tartománya volt, 1924 után a Szovjetunió tagköztársasága.

A türkmének száma – hasonlóan a többi közép-ázsiai néphez – lendületesen emelkedett a 20. században. 1897-ben még 300 ezren sem voltak, csak a ’30-as években észlelhető némi megtorpanás, a ’60-as években a türkmének száma elérte az 1 milliót, majd a ’70-es, ’80-as években robbanásszerűen nőtt a számuk.

 

türkmének	Nemzetiség	Anyanyelv
1897		281 357
1926	763 940	743 640
1937	747 223
1959	1 001 585	996 527
1970	1 525 284	1 508 478
1979	2 027 913	2 001 311
1989	2 728 965	2 688 683

 

A Türkmén SZSZK lakossága 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején még az 1 milliót sem érte el. A türkmének a köztársaság lakosságának abszolút többségét adták (74 %), az ország legnagyobb kisebbségét az üzbégek alkották (10 %), 1926-ban 75 ezer orosz élt Türkmenisztánban, a lakosság 7 %-át kitéve.

 

Türkmén SZSZK, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	75 357	7,7 %
örmény	13 859	1,4 %
türkmén	719 792	73,7 %
üzbég	104 971	10,8 %
beludzs	9 974	1 %
egyéb	51 646	5,3 %
összesen	975 599	100 %

 

A szovjethatalom idején intenzív iparosítás kezdődött Türkmenisztánban. A köztársaság lakossága több mint félmillióval növekedett. Leginkább az oroszok száma nőtt a bevándorlások következtében, majdnem négyszeresére, ezzel arányuk 17 % fölé emelkedett, megelőzve az üzbégeket. Ekkor volt maximumon az oroszok jelenléte Türkmenisztánban (arányait tekintve). A türkmének aránya 60 %-ra csökkent.

 

Türkmén SZSZK, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
türkmén	923 724	60 %
orosz	262 701	17,3 %
üzbég	125 231	8,2 %
kazah	69 552	4,6 %
tatár	29 946	2 %
ukrán	20 955	1,3 %
örmény	19 696	1,3 %
egyéb	64 570	4,3 %
összesen	1 516 375	100 %

 

A ’60-as évektől kezdve demográfiai robbanás észlelhetőTürkmenisztánban, mégpedig a muszlim népesség körében. A türkmének és üzbégek száma néhány évtized alatt megduplázódott. 1959-ben még nem érte el az 1 milliót a türkmének száma, 1989-ben már több mint 2,5 millió türkmén élt Türkmenisztánban! A türkmenisztáni üzbégek száma hasonló ütemben növekedett. Bár az oroszok létszáma is némileg nőtt, arányuk 9 %-ra esett vissza a köztársaság népességén belül 1989-re.

 

 

Türkmén SZSZK, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
türkmén	2 536 606	72 %
orosz	333 892	9,4 %
üzbég	317 333	9 %
kazah	87 802	2,5 %
tatár	39 245	1,1 %
ukrán	35 578	1 %
egyéb	172 261	4,9 %
összesen	3 522 717	100 %

 

A független Türkmenisztánban 1995-ben rendezték az első népszámlálást. Eszerint a ’90-es évek elején folytatódott a korábban megkezdődött demográfiai robbanás az országban. Türkmenisztán lakossága hat év alatt kis híján egymillióval 4,48 millió főre emelkedett. A türkmének száma több mint 1 millióval nőtt 6 év alatt (!), és immáron Türkmenisztán lakosságának 81 %-át teszik ki. A Szovjetunió széthullása után az oroszok több mint fele elhagyta Türkmenisztánt, 1995-ben csak alig több mint 150 ezren maradtak, az ország lakosságának 3,5 %-át adva. Így ismét a muszlim üzbégek váltak Türkmenisztán legnagyobb kisebbségévé: az ő számuk is rendületlenül emelkedett 1989 után. A ’90-es évek elején az ország népességének 9 %-át tették ki.

 

Türkmenisztán, 1995	Nemzetiségűek száma	Aránya
türkmén	3 629 610	81 %
üzbég	403 290	9 %
orosz	156 835	3,5 %
kazah	85 139	1,9 %
egyéb	206 126	4,6 %
összesen	4 481 000	100 %

 

 

 

Cimkék: Türkmenisztán etnikai képe, Türkmenisztán népei

Országok: Türkmenisztán