Az ELTE Ruszisztikai Központja és Kelet-Európa Története Tanszék által a Nagy Honvédő Háború kitörésének évfordulójára rendezett konferencia talán legnagyobb szenzációt kiváltó előadását Varga Éva moszkvai magyar levéltáros és Vaszilij Hrisztoforov orosz történész tartotta a Szovjetunió elleni magyar hadbalépés körülményeiről.

A kutatók ismertették Werth Henrik magyar vezérkari főnök 1945-ös szovjetunióbeli kihallgatásának jegyzőkönyveit, amiből arra lehet következtetni: Magyarország mindenképpen belépett volna a Szovjetunió elleni háborúba, a kassai bombázás – aminek elkövetője mai napig nem tisztázott – csak ürügyet jelentett.

Bár Werth Henrik meggyőződése szerint a Kassa elleni támadást szovjet repülőgépek hajtották végre, de ekkor már a „háborúba való belépés ügye el volt döntve.” Jó ürügyet jelentett Kassa bombázása; Werth szerint: „amennyiben a háborúról a kérdés eldöntött, úgy ehhez az ürügy keresése pusztán formalitás, mely ahhoz szükségeltetik, hogy a kormány hadüzenetről szóló döntését a nép előtt igazolja.”

Werth Henrik vallomása alapján tehát a magyar vezetés még Kassa bombázása – 1941. június 26. – előtt eldöntötte, hogy csatlakozik a Szovjetunió ellen indított német agresszióhoz.

Krausz Tamás professzor nyilatkozata a témában megtekinthető itt. 

(http://index.hu/tudomany/tortenelem/2011/06/22/mindenkeppen_megtamadtuk_volna_a_szovjetuniot/)