A csuvasok (önelnevezés: čǎvaš) Volga mentén élő török nyelvű nép. Nyelvük igen sok finnugor elemet tartalmaz. Több szubetnoszra oszlanak, a „felföldi” csuvasokra (virjal, turi), a „középső” (anat encsi) és a „síksági” (anatri) csoportokra. A „felföldi” csoportok nyelvére jellemző inkább az erős finnugor hatás, míg a síkvidéken élők jobban megőrizték a bulgár-török nyelvi vonásokat. A csuvasok nyelve az egyetlen fennmaradt rotacizáló török nyelv. Valaha jóval elterjedtebb volt ez a nyelvcsoport, a volgai bulgárok is „r-török” nyelven beszéltek, s a magyar nyelv honfoglalás előtti török jövevényszavainak többsége is egy rotacizáló török nyelvből (vagy nyelvekből) származik. A csuvas nép eredetét legkézenfekvőbb tehát a volgai bulgárokhoz kötni, akik a 7-8. század tájékán jelenhettek meg a Középső-Volga vidékén (bár ennek az elméletnek vannak ellenzői, s a tatárok is magukénak vallják a volgai bulgár örökséget...). Maga a csuvas ethnonym csak a 16. századtól dokumentálható. A csuvasok a 16. század közepétől orosz alattvalók. Többségük pravoszláv keresztény.

A csuvasok számának 20. századi alakulása két részre osztható. Bár a népszámlálási adatok szerint a csuvasok száma egészen 1989-ig folyamatosan nőtt, az anyanyelvre vonatkozó táblázatok azt mutatják, reálisan csak 1970-ig lehet számolni a csuvasok számának tényleges növekedésével. A ’70-es évektől – azzal együtt is, hogy nőtt a magukat csuvasnak vallók száma – asszimilációjuk felgyorsult. A csuvasok így is az Oroszországi Föderáció egyik legnagyobb kisebbségét képezik, számuk 1 millió fölötti.

 

	Nemzetiség	Anyanyelv
1897	-	843 753
1926	1 114 813	1 100 709
1937	1 158 384	-
1959	1 469 766	1 334 347
1970	1 637 028	1 438 805
1979	1 689 847	1 400 404
1989	1 773 645	1 375 215
2002	1 637 094	1 325 382

 

A Csuvas Köztársaság nemzetiségi képének változása: az 1920-ban létrehozott csuvas autonóm területen háromnegyedes csuvas többség volt 1926-ban. A legnagyobb kisebbséget az oroszok alkották, akiknek aránya 20 % volt.

Csuvas ASZSZK, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
csuvas	667 695	74,65 %
orosz	178 890	20 %
mordvin	23 958	2,67 %
egyéb	23 87	2,68 %
összesen	894 390	100 %

 

A következő évtizedekben lényegében semmit nem változott a köztársaság etnikai képe. Az oroszok aránya enyhén nőtt, a csuvasoké enyhén csökkent, a mordvinok mellett megjelentek továbbá a köztársaság etnikai arculatában a tatárok is.

 

Csuvas ASZSZK, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
csuvas	770 351	70,16 %
orosz	263 692	24 %
tatár	31 357	2,85 %
mordvin	23 863	2,17 %
összesen	1 097 855	100 %

 

A szovjet korszak végére sem változott jelentősen Csuvasföld nemzetiségi arculata. A csuvas többség megmaradt, bár az oroszok aránya némileg nőtt. A finnugor mordvinok száma viszont jelentősen csökkent, arányuk 1 %-ra esett.

 

Csuvas ASZSZK, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
csuvas	906 922	67,78 %
orosz	357 120	26,7 %
tatár	35 689	2,66 %
mordvin	18 686	1,39 %
egyéb	19 606	1,46 %
összesen	1 338 023	100 %

 

A ’90-es években – először történetében - csökkenni kezdett a Csuvas Köztársaság népessége. A nemzetiségi arányok azonban így sem változtak. A Csuvas Köztársaság etnikai szerkezetét tekintve az Oroszországi Föderáció egyik „legstabilabb” régiója.

 

Csuvas Köztársaság, 2002	Nemzetiségűek száma	Aránya
csuvas	889 268	67,68 %
orosz	348 515	26,5 %
mordvin	15 993	1,21 %
tatár	36 379	2,76 %
egyéb	23 599	1,8 %
összesen	1 313 754	100 %

                  

(fotó: cheb.citymusic21.ru)

                                   

 

Cimkék: csuvasok, Csuvas Köztársaság, Oroszország, Csuvasföld

Országok: Oroszország