Az Orosz Birodalom fővárosa és legnagyobb városa az európai stílusú Szentpétervár volt. Az orosz városfejlődési tradíciót tükröző Moszkva a 20. századig a második helyet foglalta el az oroszországi városok sorában, s csak 1918 után lett ismét főváros. Moszkva nemzetiségileg sokkal inkább homogénabb volt, mint Szentpétervár. Egyedül a németség (protestáns bevándorlók utódai) alkotott számottevő kisebbséget az orosz nagyvárosban. Egy 1871-es összeírás szerint a város lakosságának 95 %-a orosz anyanyelvű volt.

 

Moszkva, 1871	Anyanyelvűek száma	Aránya
orosz	575 470	95,5 %
német	10 948	1,8 %
egyéb	15 531	2,58 %
összesen	601 969	100 %

 

Az 1897-es népszámlálás szerint Moszkva az Orosz Birodalom második legnagyobb városa, s a fővároson kívül az egyetlen település, amelynek népessége lendületesen növekedve a század végére meghaladta az 1 milliót.

 

Moszkva, 1897	Anyanyelvűek száma	Aránya
orosz	987 044	95 %
német	17 717	1,7 %
egyéb	33 830	3,25 %
összesen	1 038 591	100 %

 

 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején Moszkva már a Szovjetunió legnagyobb városa volt. Lakossága több mint 2 millió fölé növekedett. A nemzetiségi szerkezet annyiban változott, hogy az oroszok aránya lecsökkent 90 % alá, a zsidók száma viszont jelentősen megnövekedett, 1926-ban már a város legnagyobb kisebbséget alkotva.

 

Moszkva, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	1 771 690	87,7 %
zsidó	131 244	6,5 %
egyéb	114 207	5,7 %
összesen	2 017 141	100 %

 

A második világháború után Moszkva a szuperhatalommá váló Szovjetunió fővárosa, lakossága 5 millió fölé nőtt. A város nemzetiségi szerkezete tarkább lett a korábbiakhoz képest, nagyobb számban jelentek meg benne ukránok, továbbá ez az első alkalom, amikor Moszkvában számottevő muszlim népesség mutatható ki (a tatárok).

 

Moszkva, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	4 507 899	88,7 %
zsidó	239 246	4,7 %
ukrán	115 489	2,2 %
tatár	80 489	1,6 %
egyéb	142 458	2,8 %
összesen	5 085 581	100 %

 

 1989-ben, az utolsó szovjet népszámlálás idején Moszkva lakossága már kis híján 9 millió fő. A város nemzetiségi szerkezetében nem történtek jelentős változások 1959 óta.

 

Moszkva, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	7 963 246	89,7 %
ukrán	252 670	2,8 %
zsidó	174 728	2 %
tatár	157 376	1,8 %
egyéb	327 559	3,7 %
összesen	8 875 579	100 %

 

Míg a ’90-es években egész Oroszországban súlyos gazdasági és demográfiai krízis vette kezdetét, az akkor is fejlődő Moszkva lakossága azonban rendületlenül növekedett. 2002-ben a város népessége már a 10 milliót is meghaladta. Jelentős változások következtek be a metropolisz nemzetiségi szerkezetében: az oroszok aránya jelentősen, 5 %-al csökkent, miközben nőtt a posztszovjet térségből érkezett bevándorlók száma, de közülük csak az örmények aránya haladja meg az 1 %-ot. A 9,9 %-os „egyéb” kategória főként déli, muszlim eredetű népességet takar. Azaz az orosz főváros nemzetiségileg sokkal tarkábbá vált a ’90-es években a korábban megszokottnál.

 

Moszkva, 2002	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	8 808 009	84,8 %
örmény	124 425	1,1 %
tatár	166 083	1,6 %
ukrán	253 644	2,4 %
egyéb	1 030 593	9,9 %
összesen	10 382 754	100 %

 

 

 

 

Cimkék: Moszkva, etnikai kép, nemzetiségek

Országok: Oroszország