Az utóbbi időszakban kiéleződtek Oroszországban a nemzetiségi feszültségek, ezért is aktuális áttekinteni az Orosz Birodalom ill. a Szovjetunió nemzetiségi képének változását.   

A 19. század végén (1897) az akkor 125 millió lakosú Orosz Birodalom– a Finn Nagyhercegségen kívül – orosz többségű volt, de csak a népesség 44 %-a volt orosz anyanyelvű (az 1897-es oroszországi népszámlálás során nem tüntettek föl külön nemzetiséget, csak anyanyelvet). Több mint 22 millió ukrán élt ekkor az Orosz Birodalomban, ezen kívül egyik nép aránya sem érte el a 10 %-ot, annak ellenére, hogy az oroszországi beloruszok, lengyelek és zsidók száma is meghaladta az 5 millió főt. Több mint 16 millió, olyan népekhez tartozó ember élt a 19. századi Oroszországban, amelyek aránya nem érte az 1 %-ot, utalva az ország soknemzetiségű jellegére.

Orosz Birodalom, 1897	Anyanyelvűek száma	Aránya
orosz	55, 667, 469	44,3 %
ukrán	22, 380,551	17,8 %
belorusz	5, 885, 547	4,68 %
lengyel	7, 931, 306	6,3 %
lett	1, 435, 937	1,1 %
tatár	3, 737, 627	2,97 %
baskír	1, 321, 363	1 %
kirgiz-kajszak	4, 084, 139	3,2 %
német	1, 890, 489	1,5 %
zsidó	5, 063, 156	4 %
egyéb	16, 283, 097	13,17 %
összesen	125, 680, 682	100 %

 Az Orosz Birodalomban tehát az oroszok aránya még az 50 %-ot sem érte el. A 19. század végén tartott népszámlálás adatokat szolgáltat az ország vallási képét illetően is. Ebből kiderül, hogy az Orosz Birodalom inkább volt pravoszláv jellegű, semmint orosz. A lakosság több mint kétharmada pravoszláv vallású volt. A legnagyobb vallási kisebbséget a muzulmánok tették ki, 11 %-al, utánuk a római katolikusok következtek (11,467 millió fő, 9,1 %).

Orosz Birodalom, 1897	Vallásúak száma	Aránya
pravoszláv	87, 122, 604	69,3 %
óhitű	2, 204, 596	1,75 %
római katolikus	11, 467, 994	9,1 %
lutheránus	3, 572, 653	2,84 %
zsidó	5, 215, 805	4,15 %
muzulmán	13, 906, 972	11 %
egyéb	2, 190, 058	1,74 %
összesen	125, 680, 682	100 %

 

 

1922. december 30-án hozták létre a Szovjetuniót Oroszország, Ukrajna, Belarusz és a Kaukázusontúli Köztársaságok egyesülésével. Ehhez társultak 1923-ban a közép-ázsiai Horezmi Népi Szovjet Köztársaság és a Bukharai Népi Szovjet Köztársaság, amelyeket 1924-ben nemzetiségi alapon szerveződő tagköztársaságokká alakítottak át (Türkmenisztánná és Üzbegisztánná). 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején tehát a Szovjetuniónak mindössze hat köztársasága volt: Oroszország, Belarusz, Ukrajna, a Kaukázusontúli Köztársaság (amely egyesítette a későbbi három kaukázusi államot), Türkmenisztán, Üzbegisztán. A Baltikumban független államok alakultak ki az első világháború után, a mai Belarusz és Ukrajna nyugati területei ekkor még Lengyelországhoz tartoztak (1939-ig), Moldova Nagy-Románia része volt, Kazahsztán és Kirgizisztán Oroszország autonóm területei voltak, Tadzsikisztán pedig Üzbegisztánhoz tartozott.

1926-ban az akkori Szovjetuniónak 147 millió lakosa volt, akiknek valamivel több mint fele orosz nemzetiségűnek vallotta magát (53 %). Az oroszok után az ukránok 31 milliós létszámukkal a második legnagyobb népet tették ki, a harmadik helyen pedig szintén egy keleti szláv nép, a beloruszok álltak. Összességében, a keleti szlávok alkották a Szovjetunió lakosságának háromnegyedét 1926-ban. A legnagyobb nem szláv népek a kazahok és üzbégek voltak 3,9 milliós létszámukkal. Nagyon sok kis nép (amelyek aránya nem tette ki az összlakosság 1 %-át) élt a Szovjetunió területén, összességében a lakosság 10 %-át adva. A nyelvi adatokat vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a Szovjetunió népességének 57,6 %-a volt orosz anyanyelvű, viszont lényegesen kevesebb volt az ukrán anyanyelvűek száma (27,57 millió fő), mint amennyien ukránnak vallották magukat.

 

Szovjetunió, 1926	Nemzetiség száma	Aránya
orosz	77, 791, 124	52,9 %
ukrán	31, 194, 976	21,2 %
belorusz	4, 738, 923	3,2 %
zsidó	2, 599, 973	1,8 %
tatár	2, 916, 536	2 %
grúz	1, 821, 184	1,2 %
örmény	1, 567, 568	1 %
türk	1, 706, 605	1,1 %
kazah	3, 968, 289	2,3 %
üzbég	3, 904, 622	2,3
egyéb	14, 818, 115	10 %
összesen	147, 027, 915	100 %

A következő, 1937-es szovjet népszámlálás során nemcsak az etnikai, hanem – Sztálin utasítására - a vallási hovatartozást is figyelembe vették. Ez volt az egyetlen szovjet népszámlálás, ahol rákérdeztek a vallási identitásra.

Látható, hogy igen nagy volt a „rejtőzködők” száma, akik nem adtak számot vallási hovatartozásukról, s csak a megkérdezettek negyede mondta magát ateistának, miközben majdnem ugyannyian vállalták pravoszláv vallásukat is.

Szovjetunió, 1937	Vallás, meggyőződés	Aránya
ateista	42, 243, 214	25,38 %
pravoszláv	41, 621, 572	25 %
muzulmán	8, 256, 550	5 %
egyéb	74, 263, 852	44,63 %
összesen	161, 753, 176	100 %

A második világháború után a Szovjetunió új területeket szerzett. Bekebelezte a Baltikumot, Kelet-Lengyelországot, Besszarábiát. 1959-re, a következő népszámlálás idejére már kialakultak a mai köztársaságok végleges határai. A Szovjetunió népessége 208 millió fölé emelkedett. Az oroszok továbbra is a Szovjetunió lakosságának abszolút többségét tették ki, 54,6 %-al. Az sem változott, hogy továbbra is a három keleti szláv nép a legnépesebb a Szovjetunión belül, összesen a lakosság háromnegyedét alkotva. Figyelemre méltó, hogy a kazahok létszáma jelentősen csökkent 1926 óta. A saját tagköztársasággal rendelkező népek közül nem érték el az 1 %-os arányt az észtek, a lettek, a türkmének, a kirgizek, és a tadzsikok sem. Viszont a tagköztársasággal nem rendelkező tatárok és zsidók aránya 1 % fölötti volt. Sőt, a tatárok a Szovjetunió ötödik legnagyobb népét tették ki.

Szovjetunió, 1959	Nemzetiség száma	Aránya
orosz	114, 113, 579	54,6 %
ukrán	37, 252, 930	17,8 %
belorusz	7, 913, 488	3,8 %
üzbég	6, 015, 416	2,9 %
tatár	4, 967, 701	2,4 %
kazah	3, 621, 610	1,7 %
azerabjdzsán	2, 939, 728	1,4 %
örmény	2, 786, 912	1,3 %
grúz	2, 691, 950	1,3 %
litván	2, 326, 094	1,1 %
zsidó	2, 267, 814	1 %
moldován	2, 214, 139	1 %
egyéb	19, 715, 289	9,4 %
összesen	208, 826, 650	100 %

 A ’60-as évektől kezdődően a legfontosabb változást a muzulmán demográfiai robbanás idézte elő a Szovjetunió nemzetiségi szerkezetében. A Szovjetunió lakossága 285 millió főre emelkedett, s bár az oroszok száma is nőtt, 145 millió főre, arányuk 50,8 %-ra csökkent. A másik két keleti szláv nép létszáma is apadt, így a keleti szlávok aránya a Szovjetunión belül 70 % alá süllyedt. Az üzbégek száma viszont több mint a kétszeresére nőtt, így az oroszok és ukránok után a ’80-as évek végére az üzbégek váltak a Szovjetunió harmadik legnagyobb népévé. Jelentősen nőtt a kazahok, azerbajdzsánok, tadzsikok, türkmének száma is. A ’80-as évek végére a muzulmánok aránya a Szovjetunión belül gyaníthatóan meghaladta a 15 %-ot, ha pedig ma is létezne ez az állam, arányuk még nagyobb lenne.

 

Szovjetunió, 1989	Nemzetiség száma	Aránya
orosz	145, 155, 489	50,8 %
ukrán	44, 186, 006	15,5 %
üzbég	16, 697, 825	5,8 %
belorusz	10, 036, 251	3,5 %
kazah	8, 135, 818	2,8 %
azerbajdzsán	6, 770, 403	2,4 %
tatár	6, 648, 760	2,3 %
örmény	4, 623, 232	1,6 %
tadzsik	4, 215, 372	1,5 %
grúz	3, 981, 045	1,4 %
moldován	3, 352, 352	1,1 %
litván	3, 067, 390	1,1 %
türkmén	2, 729, 000	1 %
egyéb	26, 146, 000	9, 1 %
összesen	285, 742, 511	100 %

 

   

 

 

Cimkék:

Országok: Oroszország