Január 26-a két esemény miatt is komoly figyelmet érdemel a Szovjetunió történelmében. S mindkét nap részben Sztálinhoz köthető. Lássuk tehát, mi történt 1925. és 1943. január 26.-án

Sztálingrád

Miután Hitler parancsára a III. Birodalom megtámadta a Szovjetuniót, úgy tűnt, hogy a Vörös Hadsereg nem képes feltartóztatni a náci seregeket. Az első „győzelem” Moszkvánál következett be, ahol megálljt parancsoltak az előrenyomulásnak, a másik pedig Sztálingrádnál, mely csatát követően a Vörös Hadsereg ellenoffenzívát indíthatott, s utána Berlinig nem volt megállás.

A Wehrmacht 1942. augusztus 23-án kezdte el Sztálingrád (ma: Volgográd) ostromát, s néhány hónap múlva, súlyos utcai harcok árán a város 90%-a német ellenőrzés alatt állt. A novemberben kezdődött szovjet ellenoffenzíva azonban sikerrel szabadította fel a várost: a 6. német hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, több mint 200.000 német katona esett ekkor szovjet hadifogságba.

A szovjet offenzíva 1943. január 10-én kezdődött el, több mint 1.000.000 szovjet katona részvételével. Január 26-án végül sikeresen vágták el egymástól a várost védő németek két nagyobb csoportját, így a déli városrészben már január 31-én, az északi városrészben február 2-án fejeződtek be a harcok. A történészek többsége szerint a sztálingrádi vereség volt az igazi áttörés a nácik elleni harcban, ráadásul ekkortól kezdve tudatosult a német hadvezetésben is: a háború nem nyerhető meg a Szovjetunió ellen.

Trockij visszalép – de önként?

Január 26-ához köthetően egy másik fontos esemény is történt, nevezetesen Trockij visszalépése a hadügyi népbiztosság éléről.

Az 1917-es orosz polgárháborúban Lenin után a második legfontosabb ember volt a pártban, de 1921 után fokozatosan veszítette el befolyását és nyílt hatalmi harcba bocsátkozott a feltörekvő Sztálinnal, ami megpecsételte sorsát.

 A párt, természetesen Sztálin nyomására, az 1925. évi januári plénumán ki akarta zárni Trockijt a Központi Bizottságból, de ez nem sikerült, viszont 1925. január 26-án Trockij önként visszalépett a hadügyi népbiztosság éléről. Sztálin azonban nem érte be ennyivel: a későbbiekben számos hivatalos dokumentumról és fényképről tüntették el, írásait pedig „eretnekséggel” vádolta meg.

1926-ban zárták ki a Politbüro-ból, 1927-ben már a pártból is, 1929 januárjában a Szovjetunió elhagyására kötelezték. Hosszú vándorlás után Mexikóban telepedett le, ahol 1940-ben egy szovjet ügynök megölte.

(aktuell.ru)