OROSZVALOSAG.HU
Vége felé a polgárháború, esik az arany ára
Vége felé a polgárháború, esik az arany ára
Hírek száz évvel ezelőttről
Oktyenszkaja állomáson, az érseki dácsa átellenében, partizánok egy csoportja megtámadott egy japán páncélozott vonatot. Ezzel Sucsant a szovjet partizánok elvágták Vlagyivosztoktól. A japánok válaszul lovassági ezredet küldtek Sucsan felé. Mucsnaja-Szpasszk területén gyakoriak az összecsapások a partizánok és a japánok között, miközben utóbbiak fokozott aktivitása figyelhető meg a szpasszki kerületben. Minderről pontosan száz évvel ezelőtt, 1922. június 7-én számoltak be az oroszországi újságok. Az orosz Távol-Kelet utolsó, még fehér kezén lévő településein japán támogatás mellett tartották a hatalmukat az addigra Gallipolliba emigrált Vrangel emberei, köztük a katonai diktatúrát építő Mihail Gyityerihsz.
Ugyanezen a napon Kínában, a harbini Orosz Hang (Golosz Rosszii) című lap arról írt, hogy a Daily Mail értesülése szerint a növekvő oroszországi antiszemitizmus miatt Lengyelországba és Romániába menekülő nagy létszámú zsidóság miatt, a fogadó országokban a platina, az arany, ezüst és gyémánt ára 40%-ot esett, annak nagy mennyiségben való piacra kerülése miatt.
Ne felejtkezzünk meg azonban arról sem, hogy az egyházi javak államosítása miatt ugyancsak nagy mennyiségben került forgalomba nemesfém és drágakő, ami szintén hozzájárulhatott az áreséshez.
Ugyanezen a napon Norvégiából 8400 hordónyi hering érkezett Petrográdba, annak a 150.000 hordónyi mennyiségnek a részeként, amelyet az éhezők megsegítésére ingyen szállított le a Bergeni Hajózási Társaság. A norvégiai orosz delegáció 660 hordóval járult hozzá az adományozáshoz.
Az Ipari Hivatal utasítására Petrográd összes trösztje, a kerti munkálatok teljes időszakára felmenti dolgozóit a szombati munkavégzés alól. Ami a javadalmazásukat illeti erre az időre, a dolgozók 50%-os bért kapnak szombatonként, és a teljes aznapi élelmiszer fejadagra is jogosultak.
A Szovjetunió ezen korai időszakában az ipari dolgozók munkabérei évről-évre növekedtek ugyan, ahogy azt a mellékelt ábra mutatja Alekszander Ilyuhov "Hogyan fizettek a bolsevikok" című könyvéből, (amely a Szovjetunió 1918-1930 közötti fizetéseit dolgozza fel) ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a ’20-as évek elején az élelmiszerek piaci árindexe egy nagyságrenddel magasabb volt, mint 1913-ban. Másként fogalmazva, az 1913-as rubelért több terméket lehetett vásárolni, mint az 1924-1925-ös aranyhoz kötött rubelért.