Meglehetősen vegyes előjelekkel készült a Wolfsburg elleni EL-nyolcaddöntő visszavágójára a Rubin Kazany csapata. Bár a csapat a Szuperkupa megnyerése után a bajnokságban is győzelemmel indított, a játék egyik meccsen sem volt meggyőző, az odavágó 1-1-es végeredménye különösen annak szellemében nem ígért sok jót, hogy a Wolfsburg csaknem egy hónapja veretlen: az autógyáriak legutóbb február közepén kaptak ki a Leverkusentől, azóta viszont a bajnokságban négy győzelmet arattak, legutóbbi két meccsén pedig összesen nyolc gólt szereztel. Az EL-ben az előző körben nagyvadat ejtettek Grafite-ék: a 2-2-es idegenbeli döntetlen után otthon 4-1-re legyalulták a Villarealt, így abszolút kedvező előjelekkel várhatták az oroszok elleni visszavágót, lévén, Kazanyban Noboa fejesére Dzeko passzából Misimovic felelt. Bár egyik csapat sem gyakori résztvevője az európai kupatavasznak, a BL-csoportkörös szereplés (a Barcelona vagy a Manchester United vendégjátéka) miatt mindkettejük szurkolótábora megfelelő kényeztetést kaphatott idén: ezzel magyarázható, hogy sem a kazanyi odavágó (9000 néző a harmincezres stadionban) sem a továbbjutásról döntő második mérkőzés (15412 szurkoló a huszonhatezres katlanban) nem hozta lázba Alsó-Szászország és Tatárföld lakosait.

Pedig lett volna rá ok! A farkasok és a tatárok egyaránt klubtörténeti magasságokba emelkedhettek a nyolc közé jutással: a Rubin legjobb eredménye az európai kupákban e szezon kezdetéig például egy első körös UEFA-kupa kiesés volt 2006-2007-ben! Ennek megfelelően Gurban Bergyijev fiai nagy fogadkozások közepette, sérült (s mostanában rendszeresen hiányzó) csapatkapitányuk, Szergej Szemak (továbbá Saronov és Kalesin) nélkül, de a kitűnő formának örvendő Buharovval és a meccsre összedrótozott Gökdenizzel a kezdőben veselkedtek neki az összecsapásnak. A másik oldalon az a Grafite hiányzott, aki tavaly több gólt lőtt, mint ahány meccsen játszott (idén, akár a csapatnak, neki sem megy annyira), így is maradt ugyanakkor elegendő sztár a túloldalon: Bergyijev az első találkozó tanulságaira építve elsősorban a bosnyák tengelytől, az asszisztkirály Zvezdan Misimovictól és az elmúlt két és fél szezonban nyolcvan (!) gólig jutó Edin Dzekótól rettegett. Mint kiderült, nem rajtuk múlt a továbbjutás…

Mert minden előjel ellenére a Rubin jól kezdte a találkozót: bár, hogy a huszonegyedik percben Kaszajev a tatárok vezető találatát szerezte meg, abban volt némi szerepe az előzőleg bravúrt bemutató Rizsikovnak is. A félidő derekához érve Buharov passzolt keresztbe zseniálisan a tizenhatos vonalán, Hasan Kabze okosan nem ért a labdához, mely így a bal oldalon védelem mögé kerülő Kaszajevhez került, aki a büntetőterületre érve laposan a rövid sarokba lőtt. Az ifjú svájci kapus, a sérült Benagliót helyettesítő Hitz rosszul zárta a szöget. (0-1)

Mivel a félidőben már nem esett több gól (bár Buharov csaknem összehozott saját kapuja előtt is egy gólt egy eltévedt fejessel…), a szünetben a Rubin állt továbbjutásra – ezt látva pedig Köstner mester beküldte a nigériai Martinst, aki az 58. percben egy Misimovic-szabadrúgás és egy Simunek által visszafejelt labda után közelről stukkolhatott a hálóba – s máris hosszabbításra állt a meccs (1-1). Sőt, ha Rizsikov nem véd újra szenzációsan Misimovic csúszatásánál, már a rendes játékidőben eldőlhetett volna a meccs – így azonban, a fordulóban egyedi módon, hosszabbításra került sor. Kétség nem férhet hozzá, a kétszer tizenöt perc főszereplője César Navas, a kazanyi védelem oszlopa volt: előbb közeli helyzetet fejelt mellé, majd egy visszarántásért kapott második sárga lappal kiállt a 109. percben. Az emberhátránynak tíz perc múlva, az utolsó pillanatokban lett meg a böjtje: Martins biciklizgetett a tizenhatos jobb oldalánál ördöngösen, majd keresztbepasszolt labdája megtalálta a második vonalban érkező Gentnert, a stuttgarti nevelésű fiatalember pedig gondolkodás nélkül, laposan a kapu bal alsó sarkába lőtt (2-1, a meccs videoösszefoglalója itt látható).

Mivel ezután már jószerével csak a középkezdésre volt idő, a Bergyijev-banda elköszönt a nemzetközi porondtól – a Barcelona elleni idegenbeli győzelmet, vagy az itteni helytállást alapul véve azonban csekély jóstehetséggel állítható, a 2010/11-es BL-csoportkör sorsolásánál (melynek 2009-es bajnokként a Rubin már biztos tagja) egyik csapat sem fog egy tatárföldi túráért fohászkodni…