A hatodik helyen végzett a 2010-es vancouveri olimpia éremtáblázatán a mindössze három arannyal, öt ezüsttel és hét bronzzal záró Oroszország, ahol ennek megfelelően dúlnak az indulatok. Ennél kevesebb első helyet még soha nem szereztek az oroszok – a mostani viadalon tízen szereztek több aranyat náluk, köztük például a hatot begyűjtő, az oroszoknál jóval csekélyebb presztízsű és múltú Dél-Korea. A jól sikerült torinói olimpia után Vancouver igazi csapás volt: az akkori nyolc arany kevesebb, mint felére, a huszonkét érem tizenötre csökkent. Már az olimpia első hetében sejthető volt a leszereplés: az első orosz arany csak a hatodik napon született meg sífutásban. Mindez már csak azért is aggasztó, mert 2014-ben Szocsi rendezi a következő olimpiát.  

Az egyértelműen kudarcként értékelt olimpián számtalan klasszikusan „orosz szakág” mondott csődöt. Még sosem volt olyasmire példa, hogy az ország ne szerzett volna aranyat műkorcsolyában, most erre is sor került: a verhetetlennek hitt Pljuscsenkót megverte az amerikai Lysacek (akinek nem lesz módja visszavágni a közeljövőben, lévén az nem indul a márciusi vébén), a Juko Kavaguti, Alekszandr Szmirnov páros még a dobogóra sem fért fel (pedig a számot 1964 óta mindig szovjet/orosz duó nyerte!), az utolsó reménysugár pedig a képen látható Okszana Domnyina, Makszim Sabalin páros személyében hunyt ki, akik csak bronzérmet szereztek a remélt arany helyett – Sabalin ráadásul jelezte, makacs térdsérülése miatt legalább egy évet kihagy. A sokk már csak azért is indokolt, mert 2006-ban Torinóban taroltak az oroszok (három arany), most viszont éremből is csak kettő jutott nekik.

Hasonlóan nagy kudarcként értékelte a média a jégkorongosok negyeddöntőbeli kiesését, és összesített hatodik helyét: tán nem is a legutóbbi két világbajnokság nyertesének házigazda elleni veresége a fő bűn, sokkal inkább az a kilátástalan játék, melynek köszönhetően Crosbyék gyakorlatilag egy harmad alatt a pokolra (vagyis a vérszomjas orosz sajtó karmaiba) küldték Ovecskinéket.

A szintén hagyományosan erős biatlonosok két aranyat szereztek, de több számban is csalódást okoztak. A küldöttség egyedüli címvédője a női 4×6 kilométeres váltó, mellette Jevgenyij Usztyugov tudott nyerni a 15 kilométeres tömegrajtos versenyben.

Nagy meglepetésre két orosz között, célfotóval dőlt csak el a hagyományosan északiak által uralt klasszikus stílusú sprintszám a sífutásban, végül Nyikita Krijukov hajszállal előzte meg junior-világbajnok honfitársát, Alekszander Panzinszkijt. A kellemes meglepetések közé tartozott az Oroszország első snowboardos érmét megszerző Jekatyerina Iljukina.

Ami a többi országot illeti, összesen négy szovjet utódállamnak sikerült érmet szereznie az olimpián, közülük Fehéroroszországnak a dobogó minden fokára felállhatott egy-egy reprezentánsa. A síakrobatikában hatalmas meglepetésre (kínai-kanadai párharc volt várható) az élen végző Alekszej Grisin ráadásul nemcsak a vancouveri ötkarikás játékok egyetlen belorusz aranyérmese, hanem az ország történetének első téli olimpiai győztese is. Rajta kívül Szergej Novikov nyert megosztott ezüstöt 20 kilométeres biatlonban (leszorítva a dobogóról a már említett orosz Usztyugovot), a szórakozottságáról híres, (egy Világkupa-futamon azért nem nyert, mert rossz céltáblára kezdett el lőni, egy másikon pedig fekvés helyett állva lőtt…) képen látható Darja Domracseva pedig 15 kilométeren nyert bronzot.

A balti államok közül ketten szereztek érmet, a szánkóban erős lettek mindjárt kettőt is. A szkeletonos Martins Dukurs sokáig harcban állt hazája történetének első aranyérméért, két futam után vezetett is, azonban az utolsó csúszásnál lendületet vesztett, és fokozatosan leadva előnyéből maga elé engedte Jon Montgomeryt – csak az vigasztalhatta, hogy testvére, Tomas az előkelő negyedik helyen végzett. Nem ők voltak azonban az egyetlen főszerephez jutott lett testvérpár az olimpián: szánkó kettesben Andris és Juris Sics végzett meglepetésre ezüstérmes pozícióban.

Az észtek veterán szépségükre, a tavaly szülés után visszatérő Kristina Smigunra lehetnek büszkék: Torino kétszeres olimpiai bajnoka immár anyukaként lett második 10 kilométeres sífutásban. Nála sokkal nagyobb felfordulást csapott Jelena Hrusztaljova, az orosz nemzetiségű, kazah színekben induló sílövő, aki négy éve versenyez az ázsiai ország színeiben, miután nem látott esélyt az orosz válogatottba kerülésre – ráadásul az olimpia előtt meztelenre vetkőzött a Men’s Health magazinnak, kivívva ezzel az orosz sajtó ellenszenvét. Hogy a 15 kilométeres egyéni versenyben végül ezüstöt szerző Hrusztaljova hány rajongót szerzett ezzel, s hányat hibátlan lövészetével, arról nem készült felmérés…