Számunkra, akik Európában régóta hozzászoktak a két közeli ünnep közti munkanapok szabaddá tételéhez, a hosszú hétvégék nyugalmához, érdemes egy pillantást vetnünk arra az országra, ahol a piros betűs események időbeni kiterjesztése valódi művészetté, igazi tudománnyá nemesült. Ez az állam nem más, mint Oroszország.

Különösen a 2011-es esztendőben lenne szükség a moszkvaiak leleményességére, hiszen az idei naptár nagyon szűkmarkúan bánik a munkanapra eső ünnepekkel. Ez ráadásul nem csupán Magyarországon van, így, hanem Itáliában is. Ünnepeink közül mindössze három, március 15.; november elseje illetve december 26. esik a hét első öt napjának valamelyikére.  Hozzánk hasonlóan az olaszok sem lehetnek túl boldogok, mivel április 25-ét (Olaszország felszabadulása), május 1-ét vagy éppen Szentestét sem vasárnap ünnepelik. Utóbbi különösen fájó, tekintve, hogy a római kormány pihenőnapokkal szokta kiegészíteni a hétvégék miatt „kárba veszett” szabadnapot.

A Föderációban természetesen másként gondolkodnak, és ügyes módosításokkal kiváló alkalmat kínálnak állampolgáraiknak a jól megérdemelt pihenés kiteljesítésére. Sőt, Oroszországban mindezt a jog garantálja, egészen pontosan a munka törvénykönyve, melynek 112. paragrafusa kimondja, hogy a nem munkanapra (azaz szombatra és vasárnapra) eső nemzeti ünnepeket bepótolják, visszaadva az így kiesett értékes nyugalmi órákat.

Igen, mindenki jól értette, az ünnepnapok nem veszhetnek el! A nép körében nagy népszerűségnek örvendő Vlagyimir Putyin (talán a fentiek is hozzájárulnak támogatottságának növekedéséhez) kormányával karöltve alaposan tanulmányozta, hogyan lehetne a nemzeti múlt eseményeinek évfordulóit a lehető legteljesebben megülni. Ennek megfelelően zajos sikert aratott a 2011-es esztendő kezdete is.

Putyin még hat évvel ezelőtt rendelte el az újév öt szabadnappal való kezdetét. Ismerjük be: senki sem gondolja komolyan, hogy azok, akik méltóképpen átbulizták a szilvesztert (már december 31-én is rövidített munkaidőről beszélünk!), rögtön január másodikán vagy harmadnap munkára jelentkeznek? Ugyan, mutassanak egy tiszta tudatú, hadra fogható embert ilyenkor! A biztonság kedvéért a törvényhozók kitolták a kijózanodás határidejét egészen január 6-ig, gondolva arra, hogy előtte vajmi kevesen lennének képesek elvánszorogni a gyárba vagy az irodába, ahol dolgoznak. Január 7-én pedig a pravoszláv világ a karácsonyt ünnepli, ami természetesen szabadnap szerte oroszhonban. Nyolcadika és kilencedike hétvégére esett, tehát mindenki otthon maradt. Igen ám, de tizedikén, hétfőn sem kell munkába menni, mivel január 2. (ünnepnap!) vasárnap volt, tehát valamikor a közeljövőben be kell pótolni. A logika talán kissé túlságosan is bonyolult, de az eredmény lenyűgöző: január 11-ig senkinek sem kell jelentkeznie munkaadójánál az Orosz Föderációban.

A kitoldott ünnepek erősítik a szellemet és táplálják az egészséges nemzettudatot – áll a hivatalos minisztérium közleményben. Ennél talán sokkal fontosabb, hogy többnyire azok sem maradnak otthon, akik nem dolgoznak. Vásárolnak vagy egyéb szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget keresnek. Ez sokat lendít a gazdaságon, mivel a járókelők, nézelődők ezekben a napokban jóval többet költenek, mint máskor. Olaszországban például a turizmus két és fél millió embernek ad munkát és a nemzeti össztermék tíz százalékát állítja elő. Na, és akkor? – vélik Rómában. Pedig a halhatatlan Jonathan Swift szavaival élve mi is megtennék a magunk „szerény javaslatát”: ebben az esetben (túlzás és szatíra nélkül) üdvözítő lenne utánozni az oroszokat.