A BRIC feladja a leckét - avagy a "The Economist" is tévedhet

A 2008-as nemzetközi válságból még nem találtunk rá a végleges kiútra. A gyakorlatilag minden államnál megjelenő spontán konvergencia az anticiklikus gazdaságpolitikákban - a (Brazil) Állam kiemelkedő szerepével - nemzetenként különböző eredményeket hozott.

Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi adó- és pénzügyi politikák alkalmazása lehetővé tette a termelés és a foglalkoztatás fenntartását a fejletlen országokban. Mindeközben a gazdag államok elkötelezettebbek voltak abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amivel a privát nagyvállalatokat és a bankokat megmenthetik a csődhelyzettől.

Habár képesek voltak elkerülni, hogy a recesszióból válság legyen, az anticiklikus intézkedések a vezető gazdaságoknál elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy visszaállítsák a gazdaságot a fenntartható növekedés útjára, mint ahogy azt néhány fejletlen országnál láthatjuk.

Ennek köszönhetően az 1929-es nagy gazdasági világválság óta először tapasztalhattuk, hogy a világgazdaság helyreállítása nem valamely gazdag ország vezetésével zajlott le. Mint ahogyan a jelenlegi G20 találkozó mutatja, az Egyesült Nemzetek sokoldalú gazdasági létesítményei nem képesek teljesen elszakadni a neoliberális paradigmától. Ezzel párhuzamosan azonban néhány állam, mint például Brazília, Oroszország, India és Kína (BRIC) készen áll arra, hogy új távlatokat mutasson fel a világ vezetésére.

Nagy vonalakban arról van szó, hogy a legutóbbi BRIC-találkozó eredményeként, amelyet Brazíliavárosban tartottak április 15-én, jól körülhatárolható intézkedésekhez mutattak fel szilárd alapokat mind az egész világot érintő döntésekben, mind pedig olyan egyezmények létrehozásában, amelyek a fejlődés, a termelésnövekedés és a külkereskedelem újfajta finanszírozásának megalapozására szolgálnak.

A négy ország tudástermelő központjainak egymáshoz való közeledése, mint például brazil vonatkozásban az Alkalmazott Gazdasági Kutató Intézet (Ipea), a közeljövőben a BRIC országok között először teszi lehetővé tanulmányok folytatását és stratégiai lépések tervezését.

 

A közös valuta használata, a befektetések és a termelési struktúrák, valamint a kereskedelem integrációja, a valuta szerepe, a környezetvédelmi problémák - sok más egyéb mellett - egy átfogó, együttes, ám technikailag további fejlesztésre szoruló programtervet alkotnak, amelyet már nem kizárólag az észak-amerikai intézetek irányítanak. A Nemzetközi Pénzügyi Alap és a Világbank például olyan hegemón pozíciókat alakítanak ki és olyan intézkedéseket hoznak, amelyek a fejletlen országok helyzetét a legkevésbé sem veszik figyelembe. Ezek a szervezetek hamar maguk mellett találják majd - kiemelkedő (vetély)társként - a BRIC országok technikai intézeteit.

A négy állam vezetőinek találkozói arra mutatnak rá, hogy a BRIC mára már több, mint egy puszta betűszó, meglehet, még hiányoznak a szükséges feltételek egy  érdekeiben kompakt  és egységes zóna kialakításához a „Dél-Dél” országok kontextusában. Mindazonáltal folyamatosan jelzik a globális hatalmi struktúraváltoztatás szükségességének igényét, többek között az ENSZ-ben végrehajtandó mélyreható változtatásokkal, ami egy új világrend kialakulását jelentheti.

Hátravan még a gazdaság új alapokon történő szabályozásának végrehajtása, amiben a BRIC országok nagyon sokat segíthetnek. Idővel kiderül, hogy ezek az államok mennyiben járultak hozzá egy újfajta globalizáció kiépüléséhez, ami nem koncentrálja a javakat egy helyre, miközben a szegénység és a környezetvédelmi problémák egyre csak növekednek. 

(Marcio Pochmann - a Campinasi Állami Egyetem Gazdasági Intézetének és a Szakszervezeti és Munkaszervezési Központjának professzora, valamint az Ipea elnöke.)

Pochmann, Marcio: A LIÇÃOQUE VEM DO BRIC.  Rússia Hoje, 2010. április 26.

http://russiahoje.investimentosenoticias.com.br/index.php?option=com_content&view=article&id=214:a-licao-que-vem-do-bric&catid=25:economia&Itemid=53

 

 

Cimkék: BRIC, Ipea, közös valuta

Országok: Oroszország