Június 4-én és 5-én Dmitrij Medvegyev orosz elnök két napos tárgyalást folytatott Angela Merkel német kancellárasszonnyal a Berlin mellett található kormányzati rezidencián. Mint azt korábban megírtuk, a megbeszélésen a rosztovi EU-orosz csúcs mellett a soron következő G8-as és G20-as találkozók, illetve Irán és Afganisztán kérdése került a megbeszélések középpontjába. A találkozó kapcsán a német nyelvterület sajtójában megjelent írásokat ismertetjük.

A Süddeutsche Zeitung „Csevegés a napfényben” címmel tett közzé egy kommentárt a Merkel-Medvegyev találkozóról. Az újságban – reagálva a német politikai helyzetre – azt emelték ki, hogy a két napos találkozó valójában kikapcsolódás volt a kancellárasszony számára, mert így egy időre elmenekülhetett a német kormánykoalíció probléma-hegyeitől, ráadásul mostanában a német-orosz kapcsolatokban komolyabb feszültség sem mutatkozik (jóllehet Németország számos alkalommal igyekszik finoman figyelmeztetni az orosz vezetést az emberi és szabadságjogok betartására), így a két állam- és kormányfő kedélyesen cseveghetett egymással angolul. „Hallgatunk egymásra” – jelentette ki Medvegyev, s hogy a felek és a sajtó képviselőinek hangulata még jobb legyen, a meseburgi barokk kastély felett még a nap is kisütött, kellemes díszletet adva a találkozónak. A Kreml egyes munkatársai azonban lebecsülték a találkozó fontosságát: „Két étkezés, meg egy séta áll a napirendben.” – jegyezte meg a lap szerint Medvegyev egyik munkatársa, aki csak „nyaralás”-ként aposztrofálta az eseményt.

Ugyanakkor a tárgyalásokon szinte semmit nem hagytak ki a „menüből”: Irán, fegyverzeti leszerelés, a közel-keleti konfliktus, az euró válsága. A lap szerint Merkel melegen üdvözölte, hogy Oroszország késznek mutatkozik határozatot hozni Irán ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Amikor Medvegyev a megbeszéléseken két évvel korábbi ötletét vetette fel, mely szerint az EU-nak és Oroszországnak biztonsági kérdésekben egy, az európai biztonságról szóló szerződést kellene kötnie (ami az újság szerint a NATO létezésének szükségességét kérdőjelezi meg), Merkel ellentmondott orosz kollégájának, mivel csak miniszteriális és nagyköveti szintű tanácskozásokat tartana fontosnak a kérdésben. Merkel azonban kiemelte, hogy a rövidesen megkezdődő tárgyalások Brüsszel és Moszkva között új „szintre emelik” az együttműködést. Az oroszországi emberjogi helyzetet csak marginálisan érintették a megbeszéléseken, ugyanakkor berlini kormányzati források szerint Medvegyev erről is beszélt Merkellel, mivel néhány nappal a találkozó előtt Moszkvában a Kreml politikája ellen tüntetőket brutálisan megvertek a rendőrök és 150 demonstrálót letartóztattak.

A Berliner Zeitung a Moszkvában székelő német-orosz ipari kamara tudósítójára hivatkozva elsősorban az Oroszország és az Európai Unió közötti vízumkényszer lehetséges eltörlésével és Medvegyevnek, az iráni atomprogrammal kapcsolatos reakcióival foglalkozott.

Medvegyev természetesen sürgette a vízummentességet az orosz állampolgárok számára, mivel „ez számtalan ember életét radikálisan változtatná meg és valódi partneri szintre emelkedne Oroszország és az EU kapcsolata.” Merkel nem késett kijelenteni, hogy Németország az EU-s aggályok ellenére sürgetni fogja a vízumkérdés tárgyalását, de utasította a német bel- és külügyminisztert, hogy konkrét elvárásokat fogalmazzanak meg Oroszországgal szemben. A Berliner Zeitung rámutatott: egyes országok, attól félnek, hogy a vízummentességet kihasználva bűnözők szivároghatnak be az EU területére, ám ezek a bűnözői csoportok a mostani vízumkényszerben is nagyszerűen megtalálják az EU-ba vezető utat. (Az orosz elnök többszöri sürgetése ellenére a rosztovi EU-Oroszország csúcson sem sikerült áttörést elérni a vízumkérdésben.)

A felek egyetértettek abban, hogy „ha nem következik be jelentős változás Teherán hozzáállásában, akkor elérkezett az idő, hogy szankciókat hozzunk Irán ellen.” Ugyanakkor a Kreml vezetője azon reményének adott hangot, hogy Irán ellen mégsem kell szankciókat bevezetnie a nemzetközi közösségnek, mindamellett rámutatott, hogy ezeket nem egyes országok kénye-kedve hozhatják meg, hanem ebben a kérdésben nemzetközi konszenzust kell keresni. Mivel Teherán továbbra sem mutatkozik kompromisszumkésznek, Merkel abban bízik, hogy az ENSZ BT – így a tagjai között a vétójoggal rendelkező Oroszország – mielőbb dönteni tud. A Neue Zürcher Zeitung szinte kizárólag az Irán-kérdéssel foglalkozott a találkozó kapcsán, s üdvözölték, hogy Németország és Oroszország azonos álláspontra jutott, amint azt a két vezető politikus is alátámasztotta beszédében.

A Die Welt hasábjain hasonló mondatokkal találkozhatunk, mint a már idézett lapokban, csupán egy aspektussal foglalkoztak alaposabban, mégpedig az euró stabilitásával. Merkel és Medvegyev hasonló állásponton voltak az eurót illetően is, hiszen csak egy stabil euró segítheti elő a világgazdasági növekedést és állíthatja fenntartható növekedési pályára a gazdaságokat. Medvegyev szerint nem sokkal korábban a helyzet még rendkívül nehéz volt, de hisz abban, hogy sikerül megoldani az euró stabilitási problémáit. Amint az újság is utal rá, Oroszország igencsak érdekelt az erős és stabil euróban, hiszen valutatartalékainak jelentős része a közös európai valutában fekszik. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Németország legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország, hiszen behozatalának 25%-a (35.9 milliárd euró) érkezik Oroszországból, igaz ez szinte kizárólag nyersanyagból és energiahordozókból áll. A német kivitel Oroszországba mindössze néhány százalék (gépek, tehergépkocsik, elektronikai és elektrotechnikai termékek), de ennek értéke 2008-ban így is elérte a 32.3 milliárd eurót. 

(Süddeutsche Zeitung, Berliner Zeitung, Neue Zürcher Zeitung, Die Welt)