Az Echo Moszkvi ismert politikai megfigyelőket kérdezett az orosz kormány lemondásáról, az új miniszterelnök kinevezéséről.

Julija Latinyina szerint Putyin egy technokratát tett meg kormányfőnek. Vagyis folytatódik az elmúlt években megfigyelt vonal, hogy Putyin háttérbe helyezi a „régi barátokat” – ide tartozik Medvegyev is – és helyettük professzionális szakembereket nevez ki, „akik tudnak dolgozni.”

Az elnök parlament előtt tartott beszédében kilátásba helyezett alkotmányváltoztatásokról, és referendumokról szólván Latinyina szerint nyilvánvaló, hogy olyan változtatásokról lesz szó, amelyek biztosítják Putyin számára az életfogytig tartó hatalmat.

Sztanyiszlav Belkovszkij szerint az adóhatósági vezető Mihail Misusztyin miniszterelnökké való kinevezése a Vlagyimir Putyintól hosszú évek óta megszokott káderpolitika folytatása. Az elmúlt húsz év alatt teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy mik Putyin elvárásai a miniszterelnökkel szemben. Először is, a miniszterelnök nem lehet politikai szereplő, aki Putyin háta mögött liheg. Misusztyin pont ideális figura ebből a szempontból. Másodszor, a miniszterelnök nem lehet sztár, a progresszív értelmiség bálványa, s ebből a szemszögből is Misusztyin pont megfelelő ember. Mihail Misusztyin éppen az, aki Mihail Fradkov volt 2004-ben, vagy Viktor Zubkov 2007-ben.

Továbbá, Mihail Misusztyin Alekszej Kudrin felfedezettje. Ez azt jelenti, hogy Putyin magáévá teszi Kudrin gazdaságpolitikai filozófiáját, de úgy, hogy magát Kudrint nem rakja pozícióba, éppen azért, mert Kudrin a progresszív értelmiség bálványa, politikai figura, ezért Putyin óvakodik attól, hogy maga mellé emelje. Azaz Misusztyin ebben az értelemben kompromisszumos figura.