A moldovai alkotmánybíróság június elején elavultnak minősítette az 1989-es nyelvtörvényt, ami az orosz nyelv számára hivatalos státuszt biztosított a köztársaságban. Zurab Todua történész, volt parlamenti képviselő (2010 – 2014) szerint a Moldovában eddig meglévő nemzetiségi béke is veszélybe került ezzel.

Az orosz nyelv visszaszorítását a Liberális Párt kezdeményezte. A párt most győzelmet ünnepelhet, közben Moldovában ismét előtérbe került a nyelvkérdés.

A ruszofób Liberális Párt népszerűsége 7-10 % körül alakult Moldovában, jelenleg pedig a statisztikai hibahatáron belül van, de a koalíciós felállásnak köszönhetően kormányerőről van szó. A párt erős embere Dorin Chirtoacă, aki tíz évig volt Kisinyov polgármestere, ám 2017-ben korrupciós ügyei miatt lemondásra kényszerült. Két másik liberális miniszter is nézeteltérésbe került az igazságszolgáltatással korrupciós ügyeik miatt, a párt feje, Mihail Ghimpu pedig szintén elvesztette a tömegek bizalmát, mint ezt a 2016-os, korrupcióellenes tüntetések megmutatták.

A moldovai alkotmánybíróság már nem először avatkozik be politikai kérdésekbe. 2013-ban a moldáv Függetlenségi Nyilatkozatot az alkotmány fölött állónak minősítette, mert előbbiben a román, utóbbiban a moldován nyelv szerepel Moldova hivatalos nyelveként (az alkotmánybíróság tagjai közül nem egy román állampolgár is).

Moldovában a cirill betű és az orosz, szláv nyelv használata sok évszázados hagyománnyal bír. A 14. századtól a 17. századig a moldáv államiság dokumentumai cirill betűkkel íródtak, mint ahogy a moldáv krónikák és egyházi dokumentumok is. A latin írás és az irodalmi román nyelv általánossá válása csak a 19. században következett be Romániában, míg az akkor Oroszországhoz tartozó Besszarábiában más pályán haladt a moldován nyelv fejlődése.

A román-moldáv egyesülés hívei szerint 1812-től, amikor Besszarábiát Oroszországhoz csatolták, kezdődött a ruszifikáció a térségben és a „román” identitás elvesztése. Opponenseik viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy valójában Besszarábia/Moldova a középkori moldáv állam természetes folytatója, Románia pedig Valachiáé.

Az 1980-as évek végén ésszerű kompromisszum született: Moldova államnyelve a moldován, az orosz pedig a nemzetek közötti érintkezés hivatalos nyelve. Az 1990-es években radikális nacionalisták távozásra szólították fel az oroszokat, sokan el is mentek, de a totális összeomlás miatt azok közül is sokan távozásra kényszerültek, akik másokat űztek el Moldovából.

Jelenleg mintegy 600 ezer moldovai dolgozik Oroszországban, 300 ezer Spanyolországban és Portugáliában. Romániában is több esélyük azoknak a munkavállalóknak, akik tudnak oroszul. A középkorúak és idősebbek többsége pedig kétnyelvű. A moldovaiak mintegy kétharmada a mindennapi életben használja az orosz nyelvet.

A jelenlegi moldovai vezetés az elmúlt években az „orosz propaganda” elleni harc ürügyén korlátozta az orosz nyelvű tévéadásokat. Betiltották az oroszországi tévék hírműsorait.