Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitotta meg a politikai repressziók áldozatainak emlékművét Moszkvában, kijelentve, hogy semmi sem szolgálhat mentségül az elkövetett bűnökre. Putyin szerint a sztálini repressziók tragédiát jelentettek az egész népre, csapást a nép gyökerei, kultúrája, öntudata számára. Az elnök ugyanakkor óvott attól, hogy az egykori repressziók miatt leszámolások kezdődjenek, valami új frontvonal nyíljon az orosz társadalmon belül – írja a Nyezaviszimaja Gazeta szerkesztőségi cikke.

Putyin részvétele a megemlékezésen erős és egyértelmű jelzés, amely arról tanúskodik, hogyan viszonyul a hatalom a sztálini repressziókhoz. Az uralkodó elit „messze nem mindig” állítja szembe magát azzal az elektorátussal, amely nosztalgiával gondol a szovjet korszakra, s tagadja, vagy jóváhagyja a repressziókat. Korábban Dmitrij Medvegyev elnök nyilatkozott többször is elítélően a sztálini repressziókról. 2009-ben azt mondta, a repressziók áldozatainak emléke ugyanúgy szent, mint a győzelmeké; 2012-ben pedig úgy nyilatkozott, hogy Sztálin a saját népe ellen viselt háborút.

Úgy tűnik, mintha Putyin már megkezdte volna kampányát. Elítélve a sztálinizmust, az ellenzéket megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy párhuzamot vonjon a mostani hatalom és Sztálin közé. Az is jelzés, hogy Putyin élő egyenes adásban beszélgetett az Emberi jogi tanács tagjaival, és külön kérte, hogy ne szakítsák meg az adást – ezzel is demonstrálva a nyitottságot a témában. A Szerberennyikov-ügy Putyin szerint tisztán pénzügyi kérdés, s különben is, az Ermitázs igazgatóhelyettese és a kulturális miniszter helyettese szintén bíróság elé kerültek. Az Echo Moszkvi újságírónője elleni támadás pedig egy beteg külföldi műve.

http://www.ng.ru/editorial/2017-11-02/2_7108_red.html