2017. május 26-án 90 éves korában elhunyt Zbigniew Brzezisnki, Jimmy Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója (1977-1980), az elmúlt évtizedek egyik legbefolyásosabb geostratégiai szakértője, aki élesen szovjet- és oroszellenes retorikája miatt (is) jól ismert volt Oroszországban is. 

A Kommerszant orosz közszereplőket kérdezett arról, mit gondolnak a nagy – sokak által ruszofóbnak tartott  –  ellenfél halálról.

Vlagyimir Lukin, az orosz felsőház nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnökhelyettese szerint Brzezinski okosabb ember volt annál, mintsem hogy egyszerűen oroszgyűlőlőnek lehessen nyilvánítani. Brzezinski szovjetellenes volt, ez kétségtelen. Az is lehet, hogy nem táplált gyengéd érzelmeket az oroszokhoz. Brezinski úgy vélte, az amerikai-európai együttműködés jelenti a világ biztonságának alapját.

Alekszej Puskov, az orosz felsőház információs politikájával foglalkozó bizottságának elnöke szerint Zbigniew Brzezinski „intellektuálisan nagyon erős” ember volt, akit azonban korlátoztak személyes érzelmei. Brzezinski kora embere volt, de nem tudott azon felülemelkedni, mint például Samuel Huntington. Brzezinski az ideológiai háború okos, felkészült harcosa volt.

Tyimofej Bordacsov, a Gazdasági Főiskola Európai Kutatási Központjának igazgatója szerint Brzezinski halála a „nagy amerikai intellektuális közösség korának” végét jelzi előre. Henry Kissinger sakkot adott a Szovjetuniónak Kína és az USA kapcsolatainak normalizálásával, a mattot pedig Brzezinski vitte be azzal, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Szovjetunió beavatkozzon Afganisztánban. „Brzezinski egyetlen problémája a ruszofóbia volt, csak ez az akadálya, hogy Kissingerrel egyenrangúnak lehessen tekinteni.”

Leonyid Szluckij, az orosz Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint Zbigniew Brzezinski korának kiemelkedő gondolkodója volt. Brzezinski gondolatai a jelenlegi amerikai politikát is sokban meghatározzák. Még 1997-ben A nagy sakktábla című művében azt írta, hogy Oroszország csak Ukrajna ellenőrzésével lehet igazi nagyhatalom, ezért mindent el kell követni, hogy e két ország szembeforduljon egymással.

Szergej Sztankevics politológus, Borisz Jelcin orosz elnök egykori tanácsadója elmondta, nem egyszer találkozott személyesen is Brzezinskivel, aki nagy hatást tett rá intellektuális felkészültségével. Brzezinski műveit évtizedek múlva is olvasni fogják. Sztankevics szerint Brzezinski nem volt Oroszország ellensége, bár az kétségtelen, hogy meggyőződésese antikommunista nézeteket vallott. Élete utolsó éveiben korrigálta Oroszországgal kapcsolatos, korábban éles nézeteit, és egyre többet beszélt Eurázsia jelentőségéről.

Leonyid Kalasnyikov, az orosz Duma FÁK-ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője szerint Brzezinski sikeresen jósolta meg a Szovjetunió széthullását, de Oroszország várt szétesését már nem érte meg... Brzezinski rendkívül éles elméjű ember volt, de „Oroszország és a Szovjetunió nyilvánvaló ellenfele. Ezzel nem kell egyetérteni, de elméjét és munkásságát tisztelnünk kell.”

Pogosz Apokov volt szovjet diplomata szerint Brzezinski már régen beírta magát a történelembe. Bár a Szovjetunió és Oroszország nagy ellenfelének számított, Brzezinski mégis abból indult ki, hogy Oroszország nagyhatalom, amivel kompromisszumot kell találni.

Glev Pavlovszkij politológus szerint Brzezinski a hidegháború korának egyik legfontosabb geopolitikai stratégája volt. Ő találta ki, hogy ha a Szovjetuniót be lehetne csalogatni az afgán csapdába, akkor Moszkva is megkapná a saját Vietnámját. Ez sikerült is. Az orosz propagandában Brzezinski afféle ördögi figurává változott.

(«Это начало конца великой эпохи американского интеллектуального сообщества». Российские политики и эксперты – о Збигниве Бжежинском, Kommerszant, 2017. 05. 27.)