Az Adevărul című romániai országos napilap újságírója, Petre Munteanu cikke szerint egy regionális keleti szövetség meg tudná oldani Ukrajna jelenleg fennálló biztonsági problémáit.

Ukrajna, amellett, hogy folyamatosan növekvő provokációval szembesül kelet felől, a saját biztonsági rendszerét érintő, mélyre ható krízis is érinti. Az ország nem része egy fontos nemzetközi szervezetnek sem, amely segíthetné Kijevet a területi integritásának biztosításában, és az ukrán állam politikai szuverenitásának megőrzésében. Milyen más lehetősége van ma Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozás távoli lehetőségén kívül, hogy kitöltse ezt a biztonsági rést? Az egyetlen lehetséges megoldás, amelynek megvalósítására lehet egy parányi esély, a régi lengyel terv kihantolása, amely „intermarium” néven ismert, és amely egy tengermelléki uniót jelent.

Az „intermarium” gondolata a XX. század elején jelent meg. Kezdetben egy, a Balti- és a Fekete tengeri államok között életre hívott föderációt vagy konföderációt jelentett volna. Ma egyfajta Entente Cordiale-t feltételezne a terv, vagy egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt a régió államai közt, amelyek fenyegetésként tekintenek Moszkvára a nemzeti szuverenitásuk, a gazdasági életképességük és a szociális stabilitásuk szempontjából. Ha a Kreml az Oroszországgal szemben fennálló bilaterális konfliktusok megoldására törekedne, akkor, a román napilap újságírója szerint, egy hasonló szövetség létrehozásával ez sikerülhetne, amelyben a tagállamokra bízza egymás felügyeletét, és kiterjedt lehetőségeket biztosít nekik minden téren.

Az „intermarium” koncepciója a Szovjetunió és a kommunista blokk felbomlása után újra megjelent a Közép- és Kelet-európai politikai és intellektuális diskurzusokban. A terv legmélyebben Lengyelországban eresztett gyökeret, és leginkább a volt lengyel elnök, Lech Kaczyński promoválta, akárcsak utóda, Andrzej Duda.

Ma egy ehhez hasonló anti-imperialista szövetség az összes olyan európai államot magába kellene, hogy foglalja, amelyek készek belépni, és amelyek vállalják az együttműködést minden téren, a katonai együttműködést is beleszámítva, és vállalják emellett az esetleges konfrontációt az orosz külpolitikával szemben.

Egy efféle új önkéntes koalíció az Európai Unió és a NATO tagjait éppen úgy magába foglalhatja, mint azokat az államokat, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. Nemcsak Európa déli és keleti részéről, de Ázsia nyugati részéről is. A tömb kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségei kisebb mértékűek lennének, mint a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye, amely szerint egy támadás a NATO valamely tagja ellen az összes tag ellen történő támadást jelent, de erősebbek lennének, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által megszabottak.

Egy mai „intermarium” talán az összes országot magába foglalhatná Narva városától északon Poti városáig a Fekete tenger keleti partján: a három balti államot, Lengyelországot, Ukrajnát, Moldovát, Törökországot és Grúziát. A szövetséghez tartozhatna Svédország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária, emellett a többi balkáni állam és a Dél-Kaukázus országai. Ezen államok számos politikusa fenyegetésként tekint Oroszországra. Vagy anti-imperialista felfogást képviselnek Oroszország terjeszkedő politikájával szemben, vagy Kijev, Kisinyov és Tbilisi kormányait támogatják a Moszkvával folytatott vitáikban a területi kérdéseket és a szuverenitást illetően.

Az „intermarium” tagjainak egymás támogatása lenne a feladatuk több síkon is, ebbe beletartozna például a kereskedelem összehangolása. Kölcsönös segítségnyújtást ajánlanának a katonai, közlekedésügyi, kommunikációs és egyéb technológiák területén. Közösen kezelnék az Oroszországgal kapcsolatos gazdasági, politikai, szociális kutatásokat, adatokat, elemzéseket, biztonsági intézkedéseket.

Az Adevărul újságírója szerint egy informális „intermarium” részben máris fejlődésnek indult, és akár felismeri, akár nem, már problémát jelent Moszkvának. Egy feltevés szerint egy „intermarium” megjelent az orosz-grúz háború ideje alatt, 2008. augusztus 12-én. Ezen a napon Lengyelország, Ukrajna, Észtország és Litvánia elnöke, valamint Lettország miniszterelnöke részt vettek egy tüntetésen Tbilisi központjában. Erős benyomást tettek a nemzetközi közvéleményre, amikor kimutatták a Grúzia melletti szolidaritásukat azzal, hogy az orosz katonai invázió kibontakozásakor is a fővárosban maradtak.

Mindezek tükrében, de mindezek ellenében is, egy, a mai körülmények között fenntartható „intermarium” létrehozása, csakúgy, mint az elődjéül szolgáló lengyel kezdeményezés, hiú ábrándnak tűnik.

Zepeczaner Valéria

2017. 04. 18.

forrás:

Petre Munteanu: Este posibil un „Intermarium“? Sau cât de mult se pot sprijini singuri esticii

[http://adevarul.ro/international/foreign-policy/este-posibil-intermarium-sprijini-singuri-esticii-1_5791e6e95ab6550cb819a2e4/index.html]