Julija Latinyina orosz ellenzéki újságíró az ellenzéki Novaja Gazetában jelentetett meg érdekes cikket az Aleppó ostroma körüli médiakampányról.

A nyugati média szerint Oroszország bombázásokkal eltörli a föld színéről Aleppó városát békés lakosaival és a véres diktátor Aszad „mérsékelt ellenzékével” együtt.

„Én nem vagyok a Kreml politikájának híve, de engedjék meg, hogy azt mondjam, jelen esetben ez nyilvánvaló hazugság.”

A Kreml nem Aleppót bombázza, hanem Kelet-Aleppót, mely a felkelők ellenőrzése alatt áll. Kelet-Aleppóban jelenleg 250-300 ezer ember tartózkodik (a felkelők közlése szerint). Nyugat-Aleppóban, mely a kormány ellenőrzése alatt áll, 1,4 millió ember van. Ez nem a szír kormány, hanem a Syrian Observatory for Human Rights nevű szervezet adata (ez a szervezet vádolta meg az orosz kormányt 3804 szír polgár halála miatt).

A Nyugat-Aleppóban élők a felkelők elől futottak a kormány ellenőrzése alatt álló részekre. Arra viszont nem nagyon van példa, hogy a kormány uralta területekről futnának az emberek „felszabadítóikhoz”, a felkelőkhöz.

Még azt megelőzően, hogy Aszad és Putyin elkezdték bombázni Kelet-Aleppót, a lázadók uralta városrészekről lövöldözték Nyugat-Aleppót. A Syrian Observatory for Human Rights számolt be arról még a nyáron, hogy Kelet-Aleppóból több száz gránáttal lőtték Nyugat-Aleppót.

A „mérsékelt ellenzék” bejöveletét Aleppóba terrortámadások kísérték. 2012. február 10-én öngyilkos merénylők támadták a szír biztonsági erőket (a nyugati média szerint ez az Aszad-rezsim provokációja volt, hogy ezzel diszkreditálja a békés ellenzéket). A város keleti felét 2012 júliusban foglalták el. Az ellenzékiekkel tartott Martin Chulov, a Guardian újságírója. Ő is, bár elfogult volt az ellenzékiek oldalán, kénytelen volt megállapítani, hogy az Aleppót lerohanó háromezer fegyveres közül sokan muszlim szélsőségesek, akik nem is szíriaiak, hanem a világ több országából érkeztek. Kelet-Aleppó sok lakosa elmenekült, és még aki maradt, az sem üdvözölte a „felszabadítókat.” Chulov is sajnálattal volt kénytelen megállapítani, hogy Kelet-Aleppó lakosságának 70 %-a továbbra is Aszadhoz lojális.

2012 decemberében a Kelet-Aleppóban berendezkedő Dzsabhat an-Nuszri terrorszervezet kilátásba helyezte, hogy polgári utasszállító gépeket fog lelőni. 2014 februárban az Iszlám Front ünnepélyesen jelentette be, hogy elpusztította Aleppó műemlékeit.

2013 februárban elraboltak két aleppói keresztény püspököt. Aleppó lakosságának 20 %-a keresztény volt a háború előtt. A keresztények önvédelmi milíciákat alapítottak, s ezek Aszad oldalán harcolnak. Ugyanez a helyzet a siítákkal.

A Guardian újságírója, Francesca Borri 2013-ban Aleppóban járt, és a város megszállt részében az általa várt demokrácia helyett meglepetésére teljesen bebugyolált nőket és vallási fanatikusokat látott. „Jobbra fiúk játékkalasnyikovokkal, balra lányok már letakart arccal.” Egy 15 éves fiút azért végeztek ki, mert helytelenül használta a Próféta nevét. Ezek a csoportok csak abban a különböznek az Iszlám Államtól, hogy mások a vezetői.

(Julija Latinyina, PR-fantom szirijszkoj oppoziciji, Novaja Gazeta, 2016. 10. 11.)