A The American Interest c. lapnak adott interjút Sztanyiszlav Belkovszkij ismert orosz politológus.

Belkovszkij szerint Putyin alapvető célja, hogy megállapodjon a Nyugattal az érdekszférák felosztásáról, de ez nem valósul meg, ezért szerinte – kérdésre válaszolva – nem jelenthető ki, hogy az orosz elnök győztes pozícióban lenne, mert „nem tudta felülmúlni Obamát.”

Nagyezsda Szavcsenko ukrán pilótanő kiszabadítása a G7 és az EU csúcstalálkozójára időzítve történt meg, célja, hogy hatással legyen az Oroszországot érintő európai szankciók megvitatására.

A kelet-ukrajnai „szakadár” területek a Dnyeszter-menti Köztársaság szintjére jutottak. Egy újabb „befagyott konfliktus” jött létre a posztszovjet térségben. A minszki megállapodás teljes mértékben végrehajthatatlan, eszerint ugyanis Kijevnek autonómiát kellene biztosítania Donyeck és Luganszk megye meghatározott területei számára, de az is nehezen elképzelhető, hogy az ukrán fegyveres erők ismét teljes kontrolljuk alá vegyék az ukrán-orosz határszakaszt.

Belkovszkij szerint Moszkva nem fogja elismerni a szakadárokat, csakis Ukrajna részeként, mert ez jelenti számára a nyomásgyakorlás lehetőségét Kijevvel szemben. Mihelyst Donyeck és Luganszk elválik Ukrajnától, Oroszország elveszíti maradék pozícióit is délnyugati szomszédjában. Az orosz elnök abban bízik, hogy Ukrajna súlyos gazdasági gondjai miatt káoszba zuhan, állandósul a válság, a világ arra fogja kérni Oroszországot, segítsen megmenteni Ukrajnát, s akkor majd lehet tárgyalni a Krím hovatartozásáról is. Az orosz elnök ezen reménye egyébként nem teljesen alaptalan, látva a Majdan utáni ukrán politikai elit teljesítményét.

Az Ukrajnába visszaengedett Szavcsenko inkább problémát jelent az ukrán politikai elit számára. Szavcsenko markánsan elitellenes fellépésű, „erős játékos”, aki egy potenciális politikai instabilitás forrása lehet. Ha Ukrajnában most választásokra kerülne sor, a Haza párt (Julija Timosenko és Szavcsenko pártja), valamint a volt Régiók Pártjából verbuválódó Ellenzéki Blokk szerezné a legtöbb szavazatot, Petro Porosenko Blokkja csak a harmadik lenne, a legfontosabb koalíciós partner, a Népi Front pedig be sem jutna a törvényhozásba. Vagyis az államfő elveszítené a hozzá lojális Radát.

Julija Timosenko „veszélyes ember” Belkovszkij szerint. Timosenkónak nincsenek elvei, csak egyetlen dolog érdekli: a hatalom. 2008-2009-ben „titkos paktumot” írt alá Putyinnal, annak ellenére, hogy retorikájában és formálisan ő vezette a nyugatbarát oldalt Ukrajnában. Timosenko ezért fenyegetést jelent barátai és ellenségei számára egyaránt.

Putyin taktikai értelemben győzelmet aratott, hiszen sikerült megállítania Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását; de stratégiai célja az érdekszférák felosztásáról nem valósul meg. Belkovszkij szerint Putyin valójában „nyugatos, aki attól szenved, hogy a Nyugat elutasítja őt.” Az orosz elnök szerint a Nyugat és Oroszország szövetségét – ha egyáltalán ez lehetséges – nem valamiféle közös értékrendszernek, hanem régies gondolkodás szerint a katonai erők egyensúlyának kell megalapoznia.

Ma más világ van ahhoz képest, mint amikor Sztálin feltette a kérdést, „a pápának hány hadosztálya van?”. A soft power sokkal fontosabb a durva hard powernél. Oroszország viszont soft powerben gyenge, mert nem tud ajánlani vonzó modellt se politikai, se gazdasági se technológiai, se szociális, se humanitárius tekintetben - véli Sztanyiszlav Belkovszkij.

(Putin is a Local Bully with Nuclear Weapons, theamericanintrerest, 2016.05.31.)