Alekszandr Morozov politológus szerint a jelenlegi orosz vezetés politikája zsákutcába viszi Oroszországot, visszaút nincs, csak a vezér távozása vagy az összeomlás változtathat a helyzeten.

2014. február 26. és március 16. között Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától. Ez a lépés Kelet-Ukrajna egészében nagy reményeket ébresztett, egymást érték az ukrajnai delegációk a félszigeten, megkezdődött az „orosz tavasz”. Ez a hullám hívta életre Girkin szlavjanszki rajtaütését, amivel megkezdődött a kelet-ukrajnai háború.

Az eredmény a Kreml legrosszabb rémálmaiban sem vetült volna fel 2014-ben. Oroszországot kizárták a G8 klubból, a német-orosz viszony mélyponton, a nyugati szankciók érzékenyen érintik az orosz gazdaságot.

Oroszország elveszíti 8. helyét a világ legnagyobb gazdaságai között, az orosz gazdaság recesszióba kerül, a rubel esése miatt jelentősen romlik az életszínvonal (2014 nyarán egy oroszországi átlagosan 1000 dollárt keresett, mára ez 600 dollárt ér).

Oroszország számkivetetté válik Nyugaton, minden orosz aktivitás gyanússá válik, minden orosz közreműködéssel történő beruházást alaposan megvizsgálnak majd. Az orosz vezetés felégeti tartalékait, ám a tartalékok hamarabb elfogynak, mire az orosz gazdaságot sikerülne más pályára állítani.

Novorosszija létrehozásának terve kudarcot vallott. A Boeing lelövése után Putyinnak lehetősége lett volna a szankciók előtti állapot visszaállítására, a gazdasági együttműködés folytatására, úgy, hogy a Krím befagyott konfliktus maradt volna. Putyin azonban nem élt az alkalommal.

Oroszország így zsákutcában haladva lép a 2015-ös évbe. Oroszországnak láthatóan nincs semmilyen stratégiája a háborús retorika fokozásán kívül. Putyin tervei az európai biztonsági rendszer átalakítására már semmilyen erővel nem bírnak. A krími kaland következtében Oroszország elvesztette azt a megbecsülést is, amit korábban a putyini vezetés jóvoltából elért. Ma Putyin egy revizionista vezérnek tűnik, aki erőszakkal akarja átformálni az európai biztonsági rendszert.

A Krím után odahaza a Kreml átírta az eddigi „társadalmi szerződést.” A Krím új felhatalmazást adott Putyinnak, ami rekord népszerűségében is kifejeződik. Az „új társadalmi szerződésnek” három főbb eleme van:

1) Putyin egyenlő Oroszországgal („Nincs Putyin, nincs Oroszország”).

2) Izoláció, amely egészen addig fog folytatódni, amíg Putyin áll Oroszország élén („Oroszországot ellenségek gyűrűje veszi körbe”).

3) Reformok, változások helyett a jelenlegi állapot „lefagyasztása”.

Mindezek következtében Oroszország „gyenge demokráciából” egyetlen személy uralma alatt álló országgá változik. Oroszország jövője egyetlen ember akaratától függ. Ez az „új szerződés” azonban ketyegő bomba. Az ország képtelenné válik az „önreformra”, az izolációból való kitörés csak valami összeomlás után lehetséges.

(Alekszandr Morozov: Obsesztvo bez tormozov ili novij kontrakt Putyina sz Rosszijej, Vedomosztyi, 2014. 12. 26.)