November 21-én Sztanyiszlav Belkovszkij politológus interjút adott az Echo Moszkvi rádiónak. A politológus szokása szerint ismét merész felvetéseket fogalmazott meg a beszélgetés során.

Belkovszkij szerint Putyin retteg egy esetleges forradalomtól, de ez nem újdonság, ismert az első színes forradalmak óta. „Szörnyen fél egy forradalomtól, hogy erőszakot tesznek felette. Ma szinte teljesen biztos vagyok abban, bár ezt nem tudom bebizonyítani, hogy Putyin döntése arról, hogy visszatér az elnöki tisztségbe, az arab tavasszal volt összefüggésben. És Muammer Kadhafi alakjával, akit megerőszakoltak kivégzése előtt.”

Sokáig úgy volt, hogy Medvegyev marad második ciklusra is elnök, ilyen értelmű megnyilatkozásokat tett Alekszej Kudrin, Anatolij Csubajsz, Igor Jürgensz. Maga Putyin is azt mondta 2011-ben, Stockholmban, hogy a Nyugatnak tetszeni fog, hogy 2012-ben ki lesz az elnök - és itt aligha magára gondolt.

Putyin legfőbb célja, hogy megakadályozza egy „színes forradalom” kitörését Oroszországban. Jelenleg nincs is esély színes forradalomra, és ebből kiindulva ma a legfőbb ellenzéki Oroszországban Dmitrij Medvegyev volt elnök, miniszterelnök. Vannak, akik azt feltételezik, hogy Medvegyev a jelenlegi hatalom összeomlását várja, és „ha holnap valami történik Putyinnal, ki lesz az Oroszországi Föderáció elnöke?” Akkor Medvegyev lesz az elnök. Medvegyev, aki „egy tipikus Hruscsov.” Medvegyev egyelőre kész úgy táncolni, ahogy fütyülnek neki, mint Hruscsov Sztálin előtt. „Ám amikor Joszif Visszarionovics eltávozik a másik világba Lavrentyij Pavlovics közreműködésével, és jön a Hrusztaljov, a kocsimat! megkeződik a Mauzóleumból való kivétele, az előadás a 20. kongresszuson. Ezért ebben az értelemben Dmitrij Anatoljevics az ellenzék vezérének tekinthető.”

Lehetséges mindazonáltal, hogy Medvegyevet hamarosan leváltják a miniszterelnökségről, és Alekszej Kudrint nevezik ki a helyére. Erről árulkodik Kudrin megnövekedett aktivitása. Neki kell majd keresztülvinnie a szankciók közepette elkerülhetetlen liberalizációt. Az olajárak várható összeomlása idején ismét napirendre kerülhet egy olyan neoliberális reformprogram, mint 1992-ben Jelcin-Gajdar idején. Egy ilyen program a liberális ellenzéket is közelebb hozná Putyinhoz. A liberalizáció azonban csak a gazdaságot érintené Belkovszkij szerint.