A The American Interest publikálta Zbigniew Brzezinski június 16-án, a Wilson Központban az ukrajnai válságról tartott előadásának írott változatát.

Ma Ukrajnában nemcsak egy „vita” zajlik, hanem mélyebb természetű válsággal van dolgunk – mondta Brzezinski. A Putyin által meghatározott „kvázi-misztikus orosz sovinizmus” felemelkedését láthatjuk már hat-hét éve, ennek folyománya a jelenlegi helyzet.

Nemrégen a jeles moszkvai tudósokból álló Nemzetközi Ügyek Oroszországi Tanácsa, valamint a Külpolitikai és Védelmi Tanács tanulmányt tettek közzé a jövőbeli oroszországi identitás és külpolitika alapjairól. E dokumentumban „teljesen új konceptuális keretek jelölik ki Oroszország és a külvilág viszonyát.”

Érdemes ezt a dokumentumot elolvasni mindenkinek, aki a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődik, benne ugyanis az orosz establishment világlátása jelenik meg.

A szövegben négy alapvetés olvasható:

1) A „szétszakadt nép” koncepciója.

2) A külföldön élő állampolgárok védelme.

3) Az „orosz világ” témája.

4) A „nagy orosz civilizáció” védelme és fejlesztése.

Eszerint tehát Oroszország szuverenitása kiterjed azokra a területekre, ahol oroszok élnek, ami azok számára, akik ismerik a második világháborút megelőző évek történetét, ijesztően hat. Főleg azon országok számára, melyek határosak Oroszországgal, és ahol jelentős orosz kisebbség él.

A második fontos elem, hogy Oroszország nem része a nyugati civilizációnak. Oroszország önálló civilizációt alkot, melynek fontos attribútuma az önálló vallás. Saját értékrendje van, mely az ember és ember közötti viszonyt regulálja.

Az ukrajnai válság mögött tehát ez az átgondolt „civilizációs” politika, filozófiai koncepció van. A megoldás tehát nem lehet gyors és egyszerű. Sok függ az orosz középosztálytól, amely mostanság „emeli fel a fejét”, de még mindig gyenge. Nagy kérdés, hogy Ukrajna a putyini világszemlélet sikerét vagy kudarcát hozza-e?

Oroszország politikája megrengeti a jelenlegi világrendet, a második világháború után kialakult nemzetközi jogi alapokat. Fenyegetve érezheti magát a Baltikum, Grúzia, Moldova, de Belarusz is.

A Nyugatnak három szinten kell reagálni.

Először is, meg kell akadályozni az erő alkalmazását.

Meg kell akadályozni, hogy Oroszország destabilizálja Ukrajnát, ahogy eddig tette. A kelet-ukrajnai fegyveresek jól felszereltek és kiképzettek, modern fegyvereik vannak. Ilyen eszközöket aligha tárolnak otthon a padláson a kelet-ukrajnai civilek. Ami zajlik Ukrajnában „államok közötti agresszió. Ezt másként nem lehet nevezni. Önök mit gondolnának, ha nálunk kábítószerkereskedő bandák fegyvereket kapnának külföldről, déli szomszédunktól?”

Harmadszor, megegyezést kell találni Oroszországgal. Ukrajnát támogatni kell, ha ellenáll. Ha Ukrajna nem áll ellen, ha az ország vezetésének nem sikerül rendet teremteni, „egyoldalúan kell megoldani a problémát”, de úgy, hogy az ne okozzon további destabilizációt.

Ha Ukrajna kész az ellenállásra, fegyvereket kell adni neki, főleg olyanokat, melyek alkalmasak a városi hadviselésre.

Ukrajna mindazonáltal nem válhat a NATO tagjává. A NATO-nak is szigorítania kell működését. A potyautas országoknak, akik nem teljesítik kötelezettségvállalásaikat, fel kell függeszteni a vétójogát.

Brezinski szerint a Krím annexiója óriási költségeket követel a „gyenge” orosz gazdaságtól.

A jövő szempontjából fontos, hogy Oroszország Ukrajnában 40 millió embert haragított maga ellen. Ellentétben más szlávoktól, az ukránok eddig nem viszonyultak ellenségesen Oroszországhoz. Az ukrajnai Oroszország-ellenesség napról napra nő. Mindez Ukrajna végleges elvesztését vetíti előre Oroszország számára. Ez pedig önmagában megsemmisítheti a mítoszt Oroszország helyéről a világban. Remélhető, hogy az orosz középosztály megérti, hogy ez az út nem vezet sehová, és „Oroszország igazi küldetése abban van, hogy erős európai országgá váljon.”

 

 

 

(Zbigniew Brzezinski: Confrontig Russian Chauvinism, theamericaninterest.com)

 

Cimkék: Znigniew Brzezinski, Oroszország, ukrajnai válság, Ukrajna,

Országok: Észtország Lettország Litvánia Belarusz Ukrajna Moldova Grúzia Oroszország