A modernizációs diskurzus közepette Oroszország egyre inkább lemarad a fejlett világtól – írja a Nyezaviszimaja Gazeta szerkesztőségi cikke. Erről tanúskodnak az orosz külkereskedelmi mutatók. Az elmúlt évtized viszonylagos jólétében például a gépjárművek és berendezéseik exportja a felére esett vissza és ez a mutató jelenleg 4 %-ot tesz ki (2000: 9 %).

Eközben egyre nő a nyersanyagexport aránya. 1994-ben még csak az orosz export 43 %-át tették ki a nyersanyagok, ami 2011-ben már 70 % felé nőtt.

Putyin elnök a Szentpétervári Gazdasági Fórumon ez év májusában azt mondta, célként tűzték ki, hogy minden évben 6 %-kal nőjön az orosz „nem energetikai áruk” exportja. A „nem energetikai áru” azonban nem feltétlen ipari késztermék. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szintén fontosnak nevezte a fejlett technológiát követelő termékek exportját.

A fejlett technológia azonban nem teremtődik meg politikusi parancsszóra. Szükséges lenne a fejlett technológiákkal rendelkező nyugati intézményekkel való együttműködés. Nyugati szakemberek és technológiák bevonása nélkül utópisztikusnak elképzelésnek tűnik a modernizáció. Szintén utópisztikus a keleti segítség gondolata is, hiszen a keleti országok az olcsó munkaerőre és saját exportjuk növelésére alapozzák gazdaságukat. A nyugati szankciók azonban még nehezebbé teszik Oroszország számára az oly szükséges gazdasági modernizációt.

(Iszcsezajuscsij nyeszirjevoj ekszport Rossziji, Nyezaviszimaja Gazeta, 2014. 06. 08.)