Mint ahogy erre korábban is figyelmeztettek, Ukrajna „elvesztése” Ázsia felé löki Oroszországot. Vaszilij Kasin politikai elemző szerint a minap kötött kínai-orosz gázmegállapodás Oroszország külpolitikai orientációváltásáról is tanúskodik.

Kína volt moszkvai katonai attaséja, Van Junhaj szerint Peking az ukrán válságnak köszönhetően stratégiai előnyre tett szert az Egyesült Államokkal szemben. A gazdasági változások orosz-európai viszonylatban a szemünk előtt zajlanak. Kína személyében Oroszország biztos üzleti partnert és „hátországot” tudhat a maga mögött, melyet nem fenyegetnek az amerikai szankciók és beavatkozások. 

Az Oroszország izolációjára irányuló amerikai törekvések már kezdik éreztetni hatásukat. Putyin és Hszi Csin-ping közös deklarációban az orosz-kínai stratégiai együttműködés új korszakáról nyilatkoztak. A kínai-orosz „ellenforradalmi” állásfoglalás szerint el kell kerülni a más országok belügyeibe való beavatkozást, az egyoldalú szankciók politikáját, azt a tevékenységet, mely más országok alkotmányának megváltoztatását célozza.

Oroszország szép lassan megszünteti a Kínába irányuló exportkorlátozásokat az „érzékeny” technológiák terén és szívesen látja a kínai befektetőket. Megállapodást írtak alá arról, hogy kínai közreműködéssel épül atomerőmű Oroszországban és kínai autóipari beruházás indul Tula megyében. Moszkva korábban nem adta áldását ezekre a projektekre, de most hirtelen minden ajtó megnyílt a kínaiak előtt.

Novemberben Putyin újabb látogatására kerül sor Kínában. Ennek eredményeképpen tovább szélesedhet a kínai-orosz együttműködés hadiipari, katonai téren is.

Az ukrajnai válság következtében az orosz külkereskedelmi kapcsolatok átirányítása Kína, Ázsia felé szükséges lépés, mely most „erőltetett ütemben” zajlik.

(Vaszilij Kasin: Rosszija nacsala processz uszkorennogo szblizsenyija sz Kitajem, Vedomosztyi, 2014. 05. 22.)