OROSZVALOSAG.HU


Szemle a nyugati sajtóból

  |  2014-03-20 13:14:58  |  
Seszták Sándor

Szemle a nyugati sajtóból

A nyugati lapok szkepticizmusukat hangsúlyozzák a krími népszavazás kapcsán

 Szemle a nyugati sajtóból

A nyugati sajtó szerint Oroszországnak vigyáznia kell majd a Krím-félszigetre, mint a legszegényebb régióra.

A nyugati sajtó tárgyalja a népszavazás eredményeit a Krím-félszigeten. A „The New York Times” azt írja, hogy a krímiek vasárnap több ezer állig felfegyverzett orosz katona jelenlétében szavaztak, akik a harci készültséget tartják fenn a félszigeten. A nyugati országok már törvénytelennek ismerték el a krími népszavazást és szankciókkal fenyegették meg Oroszországot. Az amerikai kiadás azt írja, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin korábban azt mondta, hogy a krími emberek akaratát akarja látni megnyilvánulni, most pedig az utóbbi nyomás alatt hozott döntést. Most az orosz elnök nemcsak a Krím-félsziget erőforrásainak kérdését kell, hogy megoldja, de a félszigeten szolgáló ukrán katonák kérdését is, jegyzi meg a „The New York Times”.

Saját részéről azonban Vlagyimir Putyin a krími népszavazást a nemzetközi előírásoknak és az ENSZ Alapokmányának megfelelőként jellemezte.

A „The New York Times” megjegyzi, hogy a népszavazás a társadalom megosztásával fenyeget, amennyiben a Krím-félsziget népességének 12%-át tatárok teszik ki, akik negatívan viszonyultak a félsziget Oroszországhoz való csatolásához. Ezenkívül a fiatalság egy része is tiltakozott a népszavazás ellen, szembekerülve ezáltal az idősebb generációval, amely kedves emlékeket őriz a Szovjetunióról.

A „The Washington Post” megjegyzi, hogy a Krím-félsziget Oroszország számára vigaszdíj lett, amennyiben az ország ezután nagy kiadásokkal számolhat. Az amerikai lap kiemeli, hogy a népszavazás sok ellenzője nem szavazott. Ilyen módon a krími tatárok vezetői arra szólították fel közösségüket, hogy bojkottálják a népszavazást. Szintén távol maradt sok etnikai kisebbséghez tartozó, a Krím-félszigeten élő ukrán állampolgár.

A népszavazás a közelmúlt drámai eseményeinek eredménye lett Ukrajnában. Az ország oroszpárti elnöke, Viktor Janukovics novemberben megszakította a társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat az Európai Unióval, emlékeztet a „The Washington Post”. Ez a döntés tömeges tiltakozásokhoz vezetett, amelyek következtében Janukovics elmenekült az országból. Ezután Oroszország katonai csapatokat küldött a Krím-félszigetre, ahol haditengerészeti bázist tart fenn.

A „The Washington Post” megjegyzi, hogy a biztonság fenntartása a krími választókerületekben nem volt egyenlő. Egyes iskolákban semmilyen biztonsági intézkedés nem volt, máshol felfegyverzett maszkos férfiak őrizték a bejáratot. Az amerikai újság véleménye szerint népszavazást megelőző kéthetes kampány egyoldalú volt. Az Oroszországhoz való csatlakozást támogatandó tüntetéseket tartottak, a városban reklámtáblákat helyeztek ki, az ukránpárti újságírókat őrizetbe vették.

A brit „The Guardian” megjegyzi, hogy teljes mértékben nem lehet ellenőrizni, mennyire tisztességes módon zajlott a szavazatok összeszámlálása. A népszavazás eredményei azonban Szevasztopolban nem tűnnek valószerűtleneknek. A Gazeta megjegyzi, hogy ebben a városban mindenki radikális kijevi csoportok provokációiról beszél. Azonban a szemtanúk annyit tudnak csak elmondani, hogy néhány kerékpáros érkezett a városba, ukrán zászlókat lengetve.

A német „Die Welt” szankciókról tudósít, melyeket az Európai Unió és az USA szándékozik bevezetni Oroszországgal szemben. Ma ezek megtárgyalásra kerülnek az EU külügyminiszterei által Brüsszelben. Köztük vízumtilalmak szerepelnek, valamint azon személyek számláinak blokkolása, akik Oroszország katonai fellépéséért felelősek Ukrajna területén.A „Le Monde” című újság azt írja, hogy a népszavazás eredményei előreláthatóak voltak, azonban a Krím-félsziget átmenete Ukrajna és Oroszország között nem lesz könnyű. Kérdés marad a Krím-félsziget jogi státusza. Eközben az EU pusztító szankciókkal fenyegeti Oroszországot, amelyek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra mérnek csapást. A francia kiadás megjegyzi, hogy a Krím-félsziget Oroszország részeként az ország legszegényebb régiója lesz. Az átlagfizetés 250 euró, a nyugdíjasok aránya pedig a Krím-félszigeten 17-szer magasabb, mint Oroszországban. Ezenkívül Oroszországnak jelentős összegeket kell fektetnie infrastrukturális fejlesztésekbe a félszigeten.

(ng.ru)

 
Cimkék: Krím, lapszemle, népszavazás
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat