Az elmúlt napokban, hetekben számos olyan esemény történt, ami azt jelzi, hogy az Észak-Kaukázusban az elmúlt évek feszültségei kiterjedt fegyveres erőszakká válhatnak. Néhány napja egy öngyilkos merénylő a saját házában végzett Dagesztán muzulmán vallási vezetőjével, s szintén nemrég egy dagesztáni katona saját bajtársaira nyitott tüzet (hét ember életét vesztette, hatan súlyos sérüléseket szenvedtek). A hivatalos verzió szerint a katona egy militáns csoport tagja volt. Válaszul erre Magomedszalam Magomedov, Dagesztán vezetője, „önvédelmi csoportok” létrehozására szólított fel, hogy „megbüntessék a banditákat és terroristákat”. Az egyre feszültebb helyzetről Kszenija Turkova Alekszej Vlaszovval, a Moszkvai Állami Egyetem Történettudományi Intézetének vezetőjével és a Vestnik Kavkaza főszerkesztőjével készített rövid interjút.

- Mit lehet elmondani a kaukázusi helyzetről, ha figyelembe vesszük a Dagesztánban történteket?

- Szélesebb perspektívából kell áttekintenünk a problémát, mert ez nem csak Dagesztánban növeli a feszültséget, hanem Csecsenföldön és Ingusétiában is, a területek szétválasztása okán kialakult rendezetlen helyzet miatt. Úgy vélem, forró őszre számíthatunk a Kaukázusban. Ez ráadásul komoly kihívás a szövetségi központ számára is, mely hónapokkal korábban kijelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja az Észak-Kaukázusban kialakult helyzetet és megvoltak a források a nagy gazdasági beruházásokhoz. Ám azt kell látnunk, hogy ezek a kockázatok továbbra is fennállnak.

- Úgy tűnik, hogy nem csupán a helyi, hanem a szövetségi hatóságok sem tudják kontrollálni a helyzetet.

- Sok múlna a professzionalizmuson. Így például a hatalmi rendszeren. Néhány dagesztáni tisztviselő azt állítja, hogy a terrorizmus elleni tényleges harc a szövetségi központ feladata, ám a szövetségi központ nem mindig törekszik arra, hogy segítse a helyi szerveket. De szerintem a helyi szervek által rajzolt kép túl rossz, hogy igaz legyen, mint ahogy a polgári lakosság biztonságáért való legnagyobb felelősség is a dagesztáni tisztviselőkön múlik. S látva ezen egységek megerősödését, ez azt jelenti, hogy a helyzet egyre inkább a kudarc felé halad. Ez egy rossz előjel.

- Játszhatnak-e ezek az egységek negatív szerepet és vezethetnek-e élesebb feszültséghez?
- Hat-kilenc hónappal ezelőtt ezt a témát nem csupán Dagesztánban, hanem Ingusétiában is megvitatták. Aztán sok szakértő kifejtette véleményét, s 70-80%-uk negatívan nyilatkozott, mivel az ilyen egységek megoldhatatlan feladatot jelentenek a hivatalos struktúrák számára, hogy azok gondoskodjanak a rendről, így az embereknek saját magukat, otthonaikat és rokonaikat maguknak kell megvédeniük a fegyveresektől. Sőt a köztársaság legnagyobb tiszteletnek örvendő lelki vezetői mára már célponttá váltak. Ez a határ jelzi a hivatalos struktúrák eredménytelenségét és tehetetlenségét, melyek így nem tudják feladatukat teljesíteni.

- Össze lehet hasonlítani a helyzetet az 1990-es évek Csecsenföldjével?

- Vannak, akik már a harmadik kaukázusi háborúról beszélnek. A Nyugat és sok orosz is osztja ezt a nézetet. Én azon tény miatt aggódom, hogy ezek a jelek nem csupán egy, de számos észak-kaukázusi köztársaságban felbukkannak. A régió három kulcscentruma érintett ebben – Ingusétia, Csecsenföld, Dagesztán. Kadirov és Jevkurov még csak-csak rávehető, hogy tárgyalásokat folytasson, de Dagesztánban a súlyos belső problémák játsszák a fő szerepet. Nem zárhatunk ki egy igen rossz forgatókönyvet. Ugyanakkor a szövetségi és helyi hatóságoknak még mindig van némi idejük.

(vestnikkavkaza.net)