Alekszej Fenyenko, az Orosz Tudományos Akadémia Nemzetbiztonsági Intézetének munkatársa szerint az euróatlanti gondolat válságba került a 21. század elején. Ma az európai biztonsági rendszer kevésbé „európai”, de sokkal inkább „atlanti”, mint néhány éve. Ennek oka, hogy Franciaország szakított a gaullizmussal, s ma már Európa biztonságpolitikáját nem a francia-német, hanem a brit-francia tengely határozza meg.

 

A február elején tartott müncheni nemzetbiztonsági konferencián az EASI (Euróatlanti biztonságpolitikai kezdeményezés) szakértőinek előadásában az hangzott el, hogy az euróatlanti együttműködést a kölcsönös bizalomhiány és a hidegháborús logika továbbélése hátráltatja.

Miközben Oroszország immáron évek óta új európai biztonsági együttműködés megvalósítását kezdeményezi, néhány európai tagállam (mindenekelőtt Nagy-Britannia és Lengyelország) blokkolja az orosz ajánlatot.

Moszkva azt ajánlja a NATO-nak, reformálja meg az európai biztonsági rendszert, ám az orosz javaslatokat szkepszissel fogadták Brüsszelben és Washingtonban. Most azonban az is látszik, hogy a jelenlegi helyzet a nyugatiakat sem elégíti ki.

Az EASI a következő javaslatokat fogalmazta meg Münchenben:

- demilitarizálni az EU/NATO – Oroszország közti kapcsolatokat

- fokozottabb katonapolitikai együttműködés a Nyugat és Oroszország között

- az európai rakétavédelmi rendszert közös nyugati-orosz projektté változtatni

- a történelmi jellegű konfliktusok megoldása

- a NATO és Oroszország együttműködése a posztszovjet térség „befagyott konfliktusainak” megoldásában

- energetikai dialógus megteremtése Oroszország és az EU/USA között

- NATO-orosz együttműködés az Északi-sark kérdésében

Az euróatlanti gondolat válságát az alábbi fejlemények jelzik:

- Franciaország Nicolas Sarkozy elnöksége alatt hátat fordított a gaullizmusnak. Franciaország visszatért a NATO katonai szervezetébe (2009), szoros francia-brit szövetség született (2010), Párizs aktívan részt vett a líbiai háborúban (2011), mindezek arról tanúskodnak, hogy Franciaországot nem elégíti ki a kistestvér szerep az USA és Nagy-Britannia árnyékában.

- Az EU-ban még nem forrott ki egy közös európai védelmi gondolat.

- Megváltoztak az erőviszonyok Európában. Biztonságpolitikai szempontból a francia-brit együttműködés dominál, ami jobban támaszkodik Washingtonra.

Vagyis ma az EU biztonságpolitikai szempontból „atlantibb”, mint tíz évvel ezelőtt. A francia-német tengelyt francia-brit tandem váltotta. Németországnak és Olaszországnak egyelőre nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy az EU vezető biztonságpolitikai erejévé váljanak. Ebben a helyzetben Oroszország lehetőségei is beszűkülnek, hogy hatással legyen az amerikaiak európai biztonságpolitikájára...

Oroszország érdeke, hogy az USA európai jelenlétét és befolyását mérsékelje, az amerikaiaké pedig az orosz behatolás megakadályozása. Washington attól tart, egyes európai államok az ő megkerülésével kötnek egyezséget Oroszországgal. Azaz az új „kollektív” európai biztonsági rendszer megalkotása valójában az amerikai-orosz konfliktus kivédését szolgálná.

 

 

(Alekszej Fenyenko: Krizisz jevroatlantizma. Nyezaviszimaja Gazeta 2012. 02. 20.)

Cimkék: Oroszország, NATO, EU, Nyezaviszimaja Gazeta, euróatlanti gondolat

Országok: Oroszország