A Szovjetunió felbomlásának 20. évfordulója jó alkalmat jelent, hogy összegezzük a posztszovjet térségben történt fejleményeket. Hogyan alakult az egyes államok sorsa? Ki tekinthető győztesnek vagy vesztesnek? Erre vállalkozott Vjacseszlav Vasanov moszkvai közgazdászprofesszor, aki főleg a gazdaság oldaláról megközelítve elemezte a posztszovjet államok közelmúltját.

 

A posztszovjet államok gazdasátörténetét az alábbi három szakaszra lehet osztani a szerző szerint:

1) 1991 – 1995: a politikai függetlenség megszerzése, nemzetközi elismerés, a GDP jelentős visszaesése.

2) 1996 – 2000: a politikai szuverenitás megerősödése, az új gazdasági rendszerek kiépülése, saját valuta, vám- és adórendszerek kiépítése, stabilizáció, az infláció mérséklődése. 2000-re az összes volt szovjet tagköztársaság közül csak Észtországban érte el a GDP az 1991-es szintet.

3) 2000 – 2010: a gazdasági erősödés korszaka, további piaci reformok.

2010-ben az 1991-es GDP-t csak a következő országoknak sikerült meghaladniuk: Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Oroszország, Türkmenisztán és a baltiak.

A természeti kincsekben gazdag országok erőltetett tempóban aknázzák ki erőforrásaikat: Azerbajdzsánban például háromszorosára növekedett az olajtermelés az elmúlt húsz évben, akárcsak Kazahsztánban, ahol jelentős nőtt a gázkitermelés és a gabonatermesztés is. Üzbegisztán már 1996 óta nem importál olajat, sőt, ma már jelentősebb exporta is futja. Igaz, ez nem elegendő ahhoz, hogy orvosolja az ország gazdasági bajait: Üzbegisztánban a fizetések 200 dollár körül vannak, a munkanélküliség nagy, sokan Oroszországban keresnek maguknak munkát.

Noha Türkmenisztánban csökkent a gázkitermelés 1991 óta, az export viszont növekedett, ami jelentős bevételekhez juttatta a közép-ázsiai országot.

Oroszországban szintén jelentősen csökkent 1991 után az olaj, a gáz, a szén kitermelése, jelentősen nőtt viszont a mezőgazdaság teljesítménye (14 %-al).

Belarusz gazdasága eléggé jól nézett ki még 2010-ben: az ország gazdaságának harmadát a gépgyártás adta, melynek jelentős részét exportálták.

Ukrajnában viszont nem sikerült megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit. Annak ellenére, hogy az ország jó adottságokkal rendelkezik, az ipari termelés jelentősen csökkent, igaz, a mezőgazdaságban kimutatható jelentős előrelépés (34 %).

Olyan országok pedig, mint Moldova, Grúzia, Örményország egyértelműen vesztesei az elmúlt húsz évnek, legalábbis gazdasági tekintetben. A korábban jeles iparral rendelkező Örményország a ’90-es években lényegében blokád alá került, ez, és az Azerbajdzsánnal vívott háború jelentős gazdasági visszaesést eredményezett. Hasonló szituáció észlelhető Moldovában is.

Még ennél is rosszabb a helyzet Kirgizisztánban és Tadzsikisztánban. A polgárháborús jellegű összetűzések, forradalmak permanens gazdasági válsághoz vezettek. A ’90-es években dúló tadzsikisztáni polgárháború lényegében teljesen megsemmisítette az ország gazdaságát. Jelenleg Tadzsikisztánban a havi átalgos fizetés mindössze 70 dollárt ér.

Ami a Baltikumot illeti, a balti köztársaságok már a Szovjetunió széthullása előtt is jobb állapotban voltak, mint a többi köztársaság, ami 1991 után is megmaradt – nem utolsósorban Oroszország „segítségének” hála, hiszen Moszkva jelentős összegeket fizetett a baltikumi kikötők és tranzitútvonalak használatáért. Egy 2001-es összegzés szerint Észtország és Lettország gazdaságának kb. 20 %-át teszik ki az Oroszországtól származó tranzitbevételek.

A 2000-es években lendületesen növekedett Lettország gazdasága (2006: 12,6 %-al, 2007: 10,3 %-al), egészen a válságig, ami 20 %-os visszaesést okozott.

Litvániában szintén figyelemre méltó növekedés következett be 2001 és 2007 között: a fizetések 270 euróról 620 euróra növekedett, de a válságot ez az ország is megsínylette.

A posztszovjet térségben gazdaságilag Észtország a legfejlettebb állam. A gyors liberalizáció, privatizáció, strukturális reformok 1991 és 1994 között visszaesést produkáltak, de 1995-től már megindult a növekedés. 2000 és 2006 között évi több mint 8 %-al nőtt az észt gazdaság. 2007-re az egy főre eső GDP tekintetében Észtország a harmadik helyre jött fel a volt szocialista tömb országai közül (Szlovénia és Csehország után).

A válság Észtországot is érzékenyen érintette, de ma már ismét növekedés észlelhető a balti országban.

Összegezve a tapasztalatokat, a Szovjetunió széthullása meglehetősen ellentmondásos eredményeket hozott. 2010-ben csak a balti államok, Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán gazdasági teljesítménye haladta meg az 1990/1991-es mutatókat, a többiek inkább vesztesnek tekinthetők.

 

 

(Vjacseszlav Vasanov: Dvadcaty let poszle raszpada, Nyezaviszimaja Gazeta, 2011. 11. 11.)  

 

Cimkék: posztszovjet térség, 2010, gazdaság

Országok: Észtország Lettország Litvánia Belarusz Ukrajna Moldova Grúzia Azerbajdzsán Örményország Türkmenisztán Kazahsztán Üzbegisztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Oroszország