Vlagyimir Putyin Izvesztyijában megjelent cikke az Eurázsiai Szövetségről programjellegű nyilatkozatnak is felfogható, amely az orosz geopolitikai terveket foglalja össze - írja Mihail Kalisovszkij politikai elemző. Figyelmet érdemel, hogy éppen a cikk publikálásával egy napon jelent meg az orosz Külügyminisztérium közleménye, amelyben az áll: a nemzetközi erők afganisztáni távozása után nem kívánatos az amerikai csapatok jelenléte Közép-Ázsiában.

Putyin szerint az Eurázsiai Szövetséggel nem a Szovjetunió újjászületéséről van szó, hanem egy nemzetek fölött álló új társulásról, amely összeköttetést teremt Kelet-Ázsia és Európa között. Putyin szerint az Eurázsiai Szövetséghez való csatlakozás nem jelent ellentmondást az európai integrációval – üzenet Ukrajnának – mivel Nagy Európa részeként egy egységes európai értékrend megtestesítője lesz, melynek alapja a szabadság, demokrácia, piacgazdaság.

Kérdés persze, mennyire hangzanak Putyin szájából őszintén ezek a szavak, ha arra gondolunk, a korábbi elnök miket nyilatkozott régebben a „bírói hatalom függetlenségéről”, „a politikai pártok szerepének növeléséről”, „a választójog tökéletesítéséről”, és ehhez képest hogyan félemlítette meg a politika az üzletet, hogyan alakult ki lényegében egypártrendszer, likvidálták a parlamentarizmust, váltak formalitássá a választások Oroszországban.

Putyin európai tapasztalatokról beszél, de miről is van szó? Az európai integráció gazdaságilag fejlett államok társulásaként valósult meg, jogilag egyenlő felek együttműködéseként, ahol még a legkisebbnek is – egy Luxemburgnak – a nagyokkal egyenlő joga van.

A posztszovjet térségben különböző gazdasági fejlettségű államok vannak, korrupt autokrata rezsimekkel. Az Eurázsiai Szövetség nem egyenrangú felek társulását, hanem orosz dominanciát feltételez. Az Eurázsiai Szövetség és az EU közti összehasonlítás utópia, az Eurázsiai Szövetség sokkal jobban hasonlítana a volt Szovjetunióra, mint az Európai Unióra – írja a szerző. Semmiféle demokratikus metódusról nem lehet szó egy orosz vezetésű szövetségben, a Kreml igényt tart arra, hogy minden fontos döntést ő hozzon meg.

2012-től a belorusz-orosz-kazah Vámszövetség átalakul Egységes Gazdasági Övezetté (JEP), az áruk, a tőke, a munkaerő szabad vándorlásával. 2012-től Belarusz, Oroszország és Kazahsztán állampolgárai előtt megszűnik mindenféle korlátozás, szabadon eldönthetik, hol akarnak élni, dolgozni, tanulni, a jogi normák közelebb kerülnek egymáshoz.

A Vámszövetségnek máris megvannak a kézzelfogható eredményei, ugyanakkor a hátrányai is szembeszökőek. Az EU többé-kevésbé egységes jogi övezete hosszú évtizedek során formálódott, a Vámszövetségé egy év alatt, felülről, adminisztratív úton létehozva, sok bürokratikus vadhajtással, és burjánzó korrupcióval.

Oroszország alkalmasint a saját diktátumait kívánja végigvinni a Vámszövetségben: a Vámszövetséget formálisan az Eurázsiai Gazdasági Szövetség Államközi Tanácsa irányítja. Lényegében ezen nemzetek fölötti szerveződés javára mondtak le a Vámszövetség tagállamai szuverenitásuk egy részéről, akárcsak az EU-ban, ahol a tagállamok szintén lemondtak szuverenitásuk bizonyos elemeiről. Csakhogy amíg az EU tagállamai formálisan egyenlőek, a Vámszövetségben a szavazatarányok a következőképpen oszlanak meg: Belarusz és Kazahsztán 21,5 %, 21,5 %-al, Oroszország 57 %-al rendelkezik.

Aligha kérdéses, hogy ez a fajta „demokratikus” együttműködés megmarad majd a JEP-ben is, azaz nem egyenrangú felek társulásáról van szó, hanem Oroszország, mint „nagy testvér”, majd diktálni fogja akaratát a „kisebb testvéreknek.”

Nem kizárt, hogy az orosz gazdasági diktátumok külpolitikai érdekeket fedeznek majd: Grigorij Onyiscsenko, az orosz Járványügyi Hivatal vezetője például májusban arra szólította fel Kazahsztánt, Oroszországhoz hasonlóan tiltsa be a grúz borok importját. Kazahsztánban nagy felháborodás övezte ezt a kérést, sokak szerint politikai jellegű felhívásról volt szó, Moszkva így akart keresztbe tenni a kaukázusi országnak.

Ezzel kibújt a szög a zsákból: az orosz integrációs tervekben mindig első helyen áll a politika, a gazdaság csak fügefalevél... Pavel Borogyin, a belorusz-orosz szövetségi állam titkára nemrég minden habozás nélkül jelentette ki újságírók előtt: „A belorusz-orosz-kazah Vámszövetség a Szovjetunió visszaállítására tett, eddig példa nélkül álló lépés. Megírhatják: 2017-ben helyreáll a Szovjetunió (szovjetszkoje prosztransztvo).”

(Mihail Kalisovszkij: Jevrazijszkije mecstanyija, ferghana.ru, 2011. 10. 13.)