Az uráli Szagrára 60, láncokkal, késekkel, lőfegyverekkel felszerelt azerbajdzsán csapott le a nagy feltűnést kiváltott konfliktusban – írja Konrad Putzier a Die Weltben megjelent cikkében. Az azerbajdzsánok megvertek egy csapat eléjük kerülő kamaszt, Szagra falu lakosai a házaikba rejtőztek. Végül egy csapat orosz férfi szállt szembe az azerbajdzsánokkal, tömegverekedés tört ki. A verekedésben egy azerbajdzsán meghalt.

A konfliktus azt követően robbant ki, hogy a szagraiak elűztek egy kábítószerkereskedő azerbajdzsánt (más források szerint cigányt).

Grigorij Joffe az oroszországi migrációval foglalkozó amerikai földrajztudós szerint a szagrai események az előszelét jelentik annak, ami a jövőben fog történni Oroszországban. Oroszországban jelenleg 12 millió vendégmunkás él, ennél több csak az Egyesült Államokban mutatható ki. Az Oroszországba érkező jövevények többsége a Kaukázusból és Közép-Ázsiából származik, a volt szovjet tagköztársaságokból. Az oroszok többsége szemében elmosódik a különbség a jövevények és a hazai kisebbségek között.

Oroszországban mostanra mindennapossá vált a rasszizmus a nyilvános térben. A rendőrség a jelek szerint az oroszok oldalán áll, gyakran igazoltatják a nem szláv külsejűeket, de az is előfordult, hogy egy konfliktusban a szkinhedek által megtámadott örményt vették őrizetbe, míg a támadó oroszokat futni hagyták.

Bár a rasszista erőszak 2009 után némileg mérséklődött Oroszországban, amikor Medvegyev elnök erőteljesebb fellépést kezdeményezett a szélsőjobboldaliak ellen, és gyakrabban tartóztattak le neonáci aktivistákat, de ezzel a problémák nem tűntek el. 

A kommunizmussal a népek barátsága is kimúlt. Bár az Oroszországi Föderáció soknemzetiségű ország, sok orosz úgy tekint Oroszországra, mint az orosz nép nemzetállamára. Az iskolákban Oroszország története kizárólag az orosz nép történeteként jelenik meg, míg a baskírokat és tatárokat gyakran ellenségként ábrázolják.

2010 decemberében Oroszország történetének legnagyobb rasszista demonstrációja történt a Manyézs téren, annak okán, hogy kaukázusiak megöltek egy orosz futballszurkolót.

Joffe szerint ma Oroszországban az etnikai konfliktusok mértéke elérte azt a szintet, ami Jugoszláviára volt jellemző a ’90-es évek elején.

A demográfiai helyzet alakulása szinte garantálja a további konfliktusokat. Az etnikai oroszok száma drámai mértékben csökken Oroszországban. Közben a muszlim perifériákon az oroszok kiszorulnak, a kaukázusi térségből tovább folytatódik az oroszok elvándorlása. A népesség öregszik, az ország gazdaságának fenntartására további migránsokra lesz szükség. A munkaerőhiány mágnesként vonzza majd a – főként déli, muszlim - külföldieket Oroszországba.

A hatalom semmit nem tesz, jogvédők mindenesetre azt javasolják, hogy az orosz történelem tanítását alakítsák át, úgy, hogy abban markánsan jelenjen meg Oroszország soknemzetiségű, multikulturális jellege.

Talán még nem késő?

(Konrad Putzier: Russland kippt nacht results, Die Welt)