Jelenleg Oroszország lakosságának majd háromnegyede nélkülöző, de ez még a jobbik eset a posztszovjet térség államai között. Még ennél is rosszabb a helyzet Kazahsztánban, Ukrajnában, Azerbajdzsánban, Belaruszban viszont némileg alacsonyabb a rászorulók aránya – derül ki belorusz, ukrán, orosz, azerbajdzsán és kazah szociológusok tanulmányaiból, amelyet a Voproszi Sztatyisztyiki c. szakfolyóirat legfrissebb számában publikáltak.

Egy többé-kevésbé egészségesnek mondható társadalomban 20 % a jómódúak, 60 % a középrétegek és 20 % a közepesnél alacsonyabb jövedelműek aránya. A Rossztat kutatásában jövedelmi helyzetük alapján öt csoportra osztották az embereket: leginkább rászorulókra, alacsony jövedelműekre, hozzávetőlegesen szegényekre, közepes keresetűekre, magas jövedelműekre.

Az „ideális” társadalomtól nagyon messze vannak a posztszovjet térség államai. Oroszországban például a lakosság 20,5 %-a havi 5 ezer rubelnél (1 rubel kb. 7 forint) kevesebb jövedelemmel rendelkezik, 53 % pedig 5 és 13 ezer rubel közti havi bevétellel. A „hozzávetőlegesen szegények” csoportjába azokat sorolták, akiknek a havi keresete 14 és 32 ezer rubel között van – ide tartozik az oroszországiak 22,5 %-a.

Ezen adatokat figyelembe véve Oroszországban lényegében hiányzik a középosztály, hiszen a lakosság 96 %-a ez alatt helyezkedik el. A középosztályba azokat sorolták, akiknek a havi jövedelmük 32 és 51 ezer rubel között mozog, ide tartozik a lakosság 3 %-a. 51 ezer rubel fölött az oroszországi lakosságnak mindössze 1 %-a keres.

Kicsit jobb a helyzet Belaruszban, mint Oroszországban, ahol a lakosságnak „csak” 67 %-a tartozik a két legszegényebb kategóriába, Ukrajnában, Kazahsztánban és Azerbajdzsánban viszont 90 % fölötti ez az arány.

A végső. Szomorú következtetés, hogy a szegények aránya nevezett államokban jelentősen nagyobb, mint a fejlett szociális védőhálóval rendelkező országokban, s az elmúlt húsz évben a Szovjetunió romjain antiszociális államok jöttek létre.