A jelenlegi orosz politikai rendszer három eszmei pilléren alapszik – írja a gazeta.ru számára írt cikkében Georgij Oszipov - ezek pedig: a hatalmi vertikál, az állami monopóliumok rendszere, és a végtelen populizmus.

Mostanság a hatalmi vertikál – állami monopóliumok – populizmus paradigmája határozza meg az orosz vezetés cselekedeteit. Vegyük például az élelmiszer árrobbanást. Hogyan reagál a hatalom? Üléseket hív össze, végtelen tanácskozások sorozata zajlik, majd megszületik a döntés, ami lehet jó vagy nem jó, újabban már kritizálni is lehet, van viszont egy tabutéma, amiről senki nem beszél.

A földkérdés mai napig nem megoldott. 1992 és 1994 között 115 millió hektár föld átadását tervezték farmergazdaságok számára, de 2010. december 31-ig csak 18 millió hektár került parasztgazdaságok birtokába, 50 millió hektár parlagon hever, a többi pedig nem farmergazdaságok, hanem modern latinfundiumok birtokába került.

Miközben a globális élelmiszer árrobbanás árnyékában egyre inkább megéri a földbe fektetni, Oroszországban gigászi területek vannak érintetlenül. A megoldás egyszerű lenne, földet osztani azok között, akik hajlandóak azt megművelni, a hatalom azonban erre nem hajlandó, bár az is igaz, hogy magukban az emberekben is bizonytalanság van a jogviszonyok tekintetében (nem is beszélve az agrármaffiáról).

A hatalmi vertikál, a centralizmus természeténél fogva megöli az alulról jövő kezdeményezéseket, gátolva a kibontakozást.

Az infláció (januárban 9,6 %) szintén aggasztja a Kremlt. A központi bank monetáris intézkedési csak alig javítják a helyzetet. Az áremelkedés egyik oka ugyanis az állami monopóliumok megléte, amelyek jelentős adókedvezményeket kapnak az államtól, miközben tarifáikat folyamatosan emelik. Az orosz vasutak (RZSD), a Gazprom vagy a Tranysznyefty afféle érinthetetlen szent tehenek, melyek szinte bármit megtehetnek.

A populizmus pedig az orosz politika mindennapos része. Ennek egyik legutóbbi fejleménye, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnök nemrég azt javasolta, az állami hivatalnokok ne csak bevételeikkel, de kiadásaikkal is számoljanak el a közvélemény felé…

(gazeta.ru)