Az Egyesült Államok nemzetbiztonsága a Moszkvában hozott döntésektől függ – e meglepőnek tűnő kijelentéssel kezdi elemzését Leon Aron, az Amerikai vállalkozók szövetsége Ruszisztikai osztályának vezetője a The Los Angeles Times hasábjain írt cikkében.

Az pedig, hogy Moszkvában milyen döntéseket hoznak, az orosz belpolitika állásától függ.

Az orosz belpolitika legfőbb tétje jelenleg: vajon Dmitrij Medvegyevnek sikerül-e szakítania elődje, a jelenleg miniszterelnök Vlagyimir Putyin által megteremtett politikai kurzussal? Van-e esélye Medvegyevnek arra, hogy új Gorbacsovvá váljon? Mihail Gorbacsov számára 1987 volt az „áttörés éve” – véli Aron, mivel ekkor sikerült neki, megtörve a konzervatív körök ellenállását, meghirdetnie a glasznoszty programját, enyhítenie a totális állami kontrollon.

Akárcsak egykor Gorbacsov 1987-ben, Medvegyev is erős ellenállásba ütközik. Medvegyev beszédei két éves elnökség után még ma is a putyini retorikát idézik, az orosz elnök még mindig Putyin árnyékában van.

Másrészről, s ez is tény, az utóbbi hónapokban Medvegyev éreztette, hogy elhatárolódik a putyinizmus bizonyos elemeitől, mi több, elítéli azokat. Különösen szembetűnő volt ez a szakitás az „Oroszország, előre!” c. írásban, amelyet az orosz elnök az ellenzéki internetes kiadványban, a gazeta.ru-ban publikált. Hasonló szemléletű volt Medvegyev novemberben az orosz parlament tagjai előtt elmondott beszéde is.

Medvegyev a következő súlyos kijelentéseket tette: az orosz gazdaság „krónikusan elmaradott”, „primitiv”, s hogy kizárólag a nyersanyag exportjára alapozott. Az emberek igényeit ignorálják, a vállalkozók nem törekszenek innovációra, megelégednek azzal, hogy eladják a nyersanyagot. Az orosz áruk konkurenciaképessége „szégyenteljesen” alacsony. A munka hatékonysága és a „félig szovjet” szociális struktúrák működése gyalázatos.

Az orosz elnök kijelentette: a korrupció mindennapos, s az emberek védtelenek a korrupció szülte visszaélésekkel szemben. A mindent átfogó paternalista szemlélet kiöli azemberekből az innovatív gondolkodást, a friss és korszerű gondolatok hiánya az archaikus társadalmakra jellemző állapotokat idéz elő, ahol az emberek helyett gondolkodnak.

A külpolitikai kérdéseket illetően Medvegyev arra hívott fel, legyen vége a külső ellenség keresése korszakának, és Oroszország konfliktuskereső álláspontjának felülvizsgálatát javasolta.

Ám a legfontosabb momentum, amely kifejezi a szakítást a putyinizmussal, a modernizáció kérdésében jelent meg – véli Aron. Medvegyev lényegében azt mondta, szakít a Putyin által választott úttal. Először is, Medvegyev szerint nem lehet kizárólag az olajra és gázra építeni az orosz gazdaság jövőjét. Másodszor, Medvegyev lényegében elutasította a „klasszikus” orosz modernizáció legfontosabb eszközét, az állam kontrolljának növelését a társadalom fölött.

Az orosz elnök október 30-i videóblog bejegyzésében elitélte Sztálin és a sztálinizmus növekvő népszerűségét, és kijelentette, nem elfogadható az olyan modernizáció, amely jóváhagyná a „saját nép megsemmisitését”, és „millió tönkretett emberi életet.”

Ehelyett a Medvegyev által elképzelt modernizáció a humanizmuson, a szabadságon, a személyes tulajdon alapjain nyugszik. Álláspontja szerint nem az erőszaknak, hanem a belső meggyőződésnek kell a modernizáció motorjává válnia .

Putyin – aki még mindig népszerűbb, mint Medvegyev - reakciója – egyelőre nem teljesen világos. Putyin azonban itt-ott érezteti (ellen)véleményét. Miközben Medvegyev az orosz gazdaságot elmaradottnak nevezte, addig Putyin szerint az teljesen megfelel a kor követelményeinek. Kérdés, meddig tarthat ez az árnyékbokszolás?

Aron szerint Medvegyevnek ki kellene engednie Hodorkovszkijt a börtönből, újra kellene vizsgáltatnia a Politkovszkaja-ügyet, ki kellene vizsgáltatnia az 1999-es házrobbantások ügyét, és ami a legfontosabb: meg kellene szüntetnie az orosz TV-csatornák cenzúráját. Medvegyevnek vagy sikerül a végrehajtani a saját „peresztrojkáját”, vagy jelentéktelenné válik – véli Leon Aron a Los Angeles Timesban megjelent cikkében.

https://www.eurazsia.hu/2010/02/24/medvegyev-es-a-putyinizmus/