A Financial Times honlapján jelent meg két orosz közgazdászprofesszor írása a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által a szentpétervári gazdasági fórumon bejelentett privatizációs tervekről. Szergej Gurijev, a moszkvai Új Gazdasági Iskola rektora és Oleg Civinszkij, ugyanezen intézmény valamint a Yale Egyetem professzora szerint az orosz kormányfő által bejelentett magánosítási intézkedések optimizmusra adnak okot, de nem elégségesek.

Dmitrij Medvegyev a szentpétervári gazdasági fórumon tartott beszédében azt mondta, Oroszország modernizációjában nem az államnak, hanem a magántőkének kell a főszerepet játszania. Ennek jegyében ötödére csökkentik a stratégiai cégek számát, több száz vállalat privatizációja veszi kezdetét, állami óriáscégek részvényeit kínálják eladásra.

Olyan mamutvállalatok esetében, mint a Rosznyeft, Transznyeft, Szberbank, orosz vasutak, az állam 51 %-ra csökkenti a birtokában lévő részvények arányát. Ez a folyamat éppen ellentétes az elmúlt hét év tendenciáival, amikor az állam arra törekedett, hogy minél több részvényt szerezzen meg, és erősítse kontrollját a magáncégek felett.

De mi szükség van a privatizációra Oroszországban?

Először is, az állam nagymértékű fiskális nyomás alatt van. Az elmúlt években megnőttek az állam kiadásai: még 3-4 éve is a költségvetés kiadásait fedezni lehetett volna akár 35-40 dolláros olajár mellett is, jelenleg viszont a viszonylag magas olajárak (75-80 dollár) ellenére is a büdzsé veszteséges. Az orosz pénzügyminisztérium óvatos becslése szerint a tervezett részvényeladás mintegy 30 milliárd dolláros bevételt hozhat, segítve eltüntetni a költségvetésben tátongó hiányt.

Másodszor, az elmúlt időben világossá vált, hogy az állami struktúrák átláthatatlanok és nem versenyképesek. Ez nem volt egyértelmű a krízis előtti időszakban, amíg még magasak voltak az olajárak, jelenleg viszont az állami cégek a növekedés hajtóereje helyett inkább visszahúzó tényezőkké váltak.

Harmadszor, Oroszországnak, hogy utolérje a legfejlettebb államokat, még tíz évi folyamatos gazdasági növekedésre van szüksége, ehhez pedig reformok kellenek. A növekedés egyszerű forrásai mára kiapadtak: ellentétben az 1999-2008 közti időszaktól, ma nincs tőkefelesleg és bő munkaerőkínálat. Az olajárak a jövőben aligha nőnek évi 30 %-al, mint a krízis előtti korszakban. A gazdasági növekedés nagyrészt a gazdasági és politikai intézmények állapotától függ. Ehhez kedvező befektetési klímára van szükség, le kell győzni a korrupciót, meg kell reformálni a bürokratikus apparátust, engedélyezni a konkurenciát. Ezek az iniciatívák viszont csakis a magánszektorból jöhetnek.

Ma Oroszországban az állam domináns szerepet játszik a gazdaságban, a reformoknak viszont el kell érniük, hogy a magánszektor kerekedjen felül, ezért nem elégséges csak a kisebbségi részvények áruba bocsátása – vélik az orosz közgazdászok.

(Szergej Gurijev – Oleg Civinszkij: Russia’s drive is not enough, but it’s a start, blogs.ft.com)