Szemtanúk szerint egész utcák állnak lángokban, ég a helyi piac, és a kijárási tilalom ellenére ropognak a fegyverek Osban, ahol 77-re emelkedett az etnikai villongások áldozatainak száma (a sérültek száma 1024). Miután az átmeneti kormány számára egyértelművé vált, hogy a helyi erők nem tudják megfékezni a villongásokat, Roza Otunbajeva kormányfő előbb telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, majd levélben kért orosz intervenciót Medvegyev elnöktől („Os körzetében kontrollálhatatlanná vált a helyzet. A párbeszéd létrehozására tett kísérletek kudarcba fulladtak, és a harcok folytatódnak. Külső erők bevonására van szükség az összecsapások elfojtására”). Natalja Tyimakova orosz kormányszóvivő azonban nem sokkal később bejelentette, a Kreml nem kíván a humanitárius segélyen kívül az ország belügyeibe avatkozni. Vasárnaptól így csupán a kirgiz katonai erőket mozgósítják majd a térségben, ugyanakkor nem kizárható, hogy a Medvegyev elnökölte, számos szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) hétfőn kezdődő tárgyalásain hamar határozott, kollektív intézkedésekről születik majd döntés.

Roza Otunbajeva természetesen a jelenleg Belaruszban tartózkodó exelnököt, Kurmanbek Bakijevet és annak testvéreit okolja a történtekért (szó se róla, az ex-elnök Twitter-oldalán saját visszatérése és az ENSZ-békefenntartók bevonása mellett kampányol), többen ugyanakkor egy alvilági bandaháború etnikai zavargássá szélesedését látják az osi történésekben. A helyieket ugyanakkor a közvetett és közvetlen okoknál vélhetően sokkal jobban érdekli, hogy a városban gyakorlatilag lehetetlen ételhez és vízhez jutni, több helyen nincs áram, és nem is nagyon van rá esély, hogy a helyzet gyorsan változik, ugyanis minden üzlet és piac vagy bezárt, vagy lángokban áll, a mentési munkálatok pedig lassan haladnak a barikádharcok közepette. Több helyütt a halottakat sem sikerült még eltakarítani. A városban uralkodó állapotok hatására megindult a menekülthullám a közeli határon keresztül a szomszédos Üzbegisztánba, ugyanakkor Kína és Tádzsikisztán lezárta kirgiz határait. Az üzbég külügyminisztérium közleményben aggódik és elítél, Kína és Oroszország békére int, ugyanakkor ha hinni lehet a szakértőknek, külső beavatkozás nélkül a helyzetet szinte lehetetlen gyorsan és eredményesen rendezni. Arkagyij Dubnov Közép-Ázsia szakértő szerint az orosz intervenció napokon belül bekövetkezhet, lévén az ideiglenes kormány legjobb szándéka ellenére sem tudta az áprilisban beígért demokratikus reformokat megvalósítani. Dubnov szerint a Szovjetunió fölbomlása után még mindig nem egészen kialakult államiságú, világos demokráciafogalom nélküli országban az április óta eltelt rövid időszakban sem sikerült felszámolni a legégetőbb problémákat, a banditizmust, a kábítószer-kereskedelmet és mindenekelőtt a szegénységet, a több mint nyolcszázezres üzbég kisebbségű országban (Kirgizisztán teljes lakossága 5,5 millió fő) pedig könnyen szikrát kap a puskaporos hordó. Dubnov azt is elmondta, hogy az orosz beavatkozás rendkívül sok kérdést vetne fel (meddig maradjanak a békefenntartó erők, marad-e a helyén az ideiglenes kormány,mi lesz a népszavazással,  mik az oroszok pontos céljai a térségben, mit reagálna ezekre az USA, stb.), üzbég intervenciótól ugyanakkor semmiképp sem kell tartani, a Kirgizisztánban élő üzbégeket kvázi külföldiként kezelő Üzbegisztán ugyanis kirgiz belügynek tekinti az összecsapásokat.

Kirgizisztánban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is van légibázisa, az USA azonban, akárcsak áprilisban, most is hallgat az eseményekkel kapcsolatban. Oroszországnak jelenleg mintegy ötszáz katonája van az országban (nem meglepő módon, elsősorban légi személyzet), de nem az etnikai konfliktusoktól sújtott déli, hanem az északi régióban.

(Képek: AP)