Ostromállapot Dél-Kirgizisztánban 

Dél-Kirgizisztán központjában, az ország második fővárosának is nevezett Osban a biskeki egészségügyi minisztérium közlése szerint áldatlan állapotok uralkodnak. Mint korábbi cikkünkben már utaltunk rá, a közel 600 sebesült orvosi ellátását nehezíti, hogy a kiérkező mentőcsapatok a heves harcok miatt sokszor meg sem tudják közelíteni a helyszínt. Éjszaka pedig – félve a támadásoktól – nem is reagálnak a segélyhívásokra. A centrum kórházai már megteltek az etnikai összecsapások sérültjeivel, kezelésükre immár nem jut elég ápoló.

Az egészségügyi hálózat bénultságán túl komoly gondot jelent az egyre növekvő élelmiszerhiány. „Minden bolt és piac bezárt Osban. Még kenyeret sem lehet venni” – közölte a kirgiz belügy egyik szóvivője, hozzátéve, hogy a hatóságok pillanatnyilag is a város megközelítésének lehetőségeit vitatják. Az elsődleges cél a gyógy- és élelmiszerszállítmányok bejuttatása az ostromállapot dacára. Még péntek este indult útnak egy humanitárius karaván Kirgizisztán központi területeiről Os felé tartva, 27 orvossal és több tucatnyi szakképzett ápolóval, mentőssel a fedélzeten. A városból érkező kevés hírek egyike szerint legalább egy kerület teljesen elpusztult és menekültáradat – főként üzbég nők illetve gyermekek – indult dél, a határ és Üzbegisztán irányába.

„Teljes utcák borultak lángba. A helyzet nagyon rossz, válságos. Semmi jel nem mutat arra, hogy csillapodnának az indulatok. Otthonok ezrei pusztultak el már eddig is” – közölte a kirgiz főváros államigazgatásának egyik tagja szombaton, 2010. június 12-én.

A konfliktus még csütörtök este robbant ki Os városában, miután a helyi üzbég kisebbség összecsapott a kirgiz lakosokkal. A drámai eseménysorozat nyitányaként kirgiz fiatalokból verbuválódott csoportok járták az utcákat, autókat borítottak fel és üzletek kirakatait törték be. Az eleinte elszórt bandák nagyobb csapatokká verődtek össze, majd a két ellentétes etnikai közösség szabályos háborút kezdett egymás ellen. A városban rekedt több mint ezer rendőr és a térségben állomásozó kirgiz katonai alakulatok ellenőrzőpontokat állítottak fel Os számos pontján, valamint lezárták a település felé vezető utakat. Mégis, minden igyekezetük ellenére a zavargások átterjedtek a várost körbevevő, szintén erősen vegyes lakosságú övezetre is.

„Kirgizisztán minden problémájának belső okai vannak. Ezek közül a legfontosabbak az előző hatalomhoz kötődnek, mely képtelen volt az ország lakosságának képviseletére. Azt hiszem, hogy a jelenlegi kirgiz hatóságok úrrá lesznek a helyzeten, és felszámolják a konfliktust. Oroszország segíteni fog” – mondta Dmitrij Medvegyev orosz elnök még pénteken, 2010. június 11-én. Moszkva fellépését indokolhatja a Kirgizisztánban élő jelentős számú orosz etnikum sorsa is. A Bakijev elnök elleni lázadás óta tartó villongások következtében drasztikusan megnőtt az Oroszországba belépni kívánók száma. Konsztantyin Poltoranyin, az Orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat vezetője az Oroszország Hangja rádiónak nyilatkozva napi 280 határátlépőről beszélt, miközben ez a szám március táján még alig érte el az ötvenet.

Az Európai Unió lényegi külügyminisztereként tevékenykedő Catherine Ashton „mély megrendülésének és komoly nyugtalanságának” adott hangot a kirgiz fejlemények kapcsán. „Felszólítom az összecsapások résztvevőit, hogy hagyják abba az ellenségeskedést, és hagyják, hogy a város békés lakosai visszatérhessenek otthonaikba” – emelte fel hangját az angol fő külügyér – a jelek szerint hasztalanul.  

(RIA Novosztyi)