"Korábban két egyenlő értékű szakja volt egy normális bölcsészhallgatónak, beleértve a tanárszakot is. Nekem történelem és orosz. Öt év – félév részképzés a Szovjetunióban, félév gyakorló tanítás. Tisztességes nyelvtudás, használható diploma. Ma van a bolognai rendszer, amit nagy divat szidni – minden alap meg is van rá -, mert a BA-végzettség semmire sem elég, a három év versenyképes végzettséget nem ad, mesterszakra pedig mindenkit felvesznek, tehát nincs verseny, sőt, azt is gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni, tehát úgyszintén semmit sem ér. Ennyi nagy vonalakban. Az is igaz azonban, hogy a választás szabadsága sokkalta nagyobb, új utak nyíltak meg és ezt is lehet jól csinálni.

Ebben a pillanatban a legjobb, ha orosz szakirányra megy, aki ruszista akar lenni. Megfelelő nyelvtudás nélkül ugyanis illúzió az egész. Aztán eldönti, hogy irodalmár ruszista, nyelvész ruszista, tanár ruszista vagy ruszista ruszista akar lenni. Ettől függően választja BA után a megfelelő mesterszakot.

Én, nem meglepő, a ruszista ruszista mellett korteskedem. A ruszistává válás általam javasolt útja az ELTE Ruszisztika mesterszakjának elvégzése. Ilyen korábban nem volt, csak 2010 őszétől indult a pesti Bölcsészkaron. Máshol nincs is ilyen Magyarországon, de sehol a világon. Nem érthetetlen, ha küzdelmes volt a létrehozása.

27 vagy 28 éve kezdtem. Először az újjászerveződő pécsi egyetemen nyújtottam be a javaslatát, majd az évtized végén a Soros Alapítvány következett. 1997-ben már eljutottam a Magyar Akkreditációs Bizottságig, de elbuktam. Következett az akkor létezett „A” és „B” szakok mellett egy „C” szak terve az ELTÉ-n – ezt az ötletet az oktatási reform húzta keresztül. Majd ötödik próbálkozásra – 4 éve – a Corvinusszal együtt próbálkoztam – itt az ő kishitűségükön bukott el a dolog. Tehát – ha jól számoltam – hatodik nekifutásra sikerült és majd három évtizedet kellett várni rá.

A nehezen kihordott gyermek neve tehát: Ruszisztikai mesterszak. A diploma elnevezése: okleveles ruszisztika szakos bölcsész szakember. Mi magunk között „Oroszország-szakértőnek” mondjuk, akit kiképzünk. Egyébként a bölcsészkari tanács nemrégi döntése szerint jövőre már hivatalosan is hívhatjuk így specializációnkat. Oroszul tudóknak könnyebb a dolguk: orosz keresztségben a „rosszijevegyenyije” névre hallgat.

Amúgy ugyanolyan 120 kredites  mint minden más MA-szak, a szakdolgozat itt is 20 kreditet ér és itt is a bevezető stúdiumok, törzsanyag és specializáció hármasságára épül a rendszer. A tantárgyak harmada az orosz-szovjet történelem nagy korszakaival, másik harmada tág értelemben vett művelődéstörténettel, míg a fennmaradó egyharmad a mai Oroszország sokoldalú ismeretét biztosító tudnivalókkal foglalkozik. Előfeltétel nélkül jöhet ide minden történelem-, orosz-, politológiai és nemzetközi tanulmányok szakos az ország bármely alapszakot biztosító intézményéből. Jöhetnek mások is, de az már feltételhez kötött.

Mit ígérünk azoknak, akik a Ruszisztikai mesterszakot választva elvégzik nálunk a négy szemesztert? Nem kevesebbet, mint hogy alkalmasak lesznek:

 

 

               ·        az orosz és szovjet történelem bármely problémájában való eligazodásra;

·        az orosz és szovjet történelem bármely problémájának kutatására;

·        a mai orosz valóságban való eligazodásra és eligazításra;

·        a mai orosz valóság elemzésére a társadalom, a politika, a kultúra, a média, a gazdaság, a mentalitás világában;

·         Oroszország és az Európai Unió kapcsolatainak kutatására és fejlesztésére;

·        Az írott és elektronikus sajtóval való együttműködésre

 

 

Mert, hogy a szak a szak célja sem kevesebb, mint a Magyarország (és az Európai Unió), valamint Oroszország közötti közvetítő szerepre alkalmas szakember gárda kinevelése, az államigazgatásban és a helyi önkormányzatoknál, a kulturális- és szakdiplomáciában, a médiában, valamint a vállalati szférában elhelyezkedni képes, az orosz ügyek intézésében egyaránt járatos, magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező mesterszakos szakemberek képzése.

Egyszóval: versenyképes tudás és diploma a cél.

 

Az ehhez vezető út nem könnyű, de katarzison keresztül vezet. Az újdonság varázsa, reméljük, még sokáig tart és tartást ad hallgatónak, oktatónak. Végtére is Magyarországon még senki soha nem kapott ruszisztika mesterszakos oklevelet és ez a curriculum sehol másutt a világon nem ismert. A dolog rendkívüliségének minden érdekelt tudatában van: ez igen nagy elszántságot, egyszersmind emelkedettséget kölcsönöz szakunknak.

És, persze, dolgozunk a folytatáson is. A Kari Tanács által néhány hete elfogadott javaslatunkban az is benne van, hogy jövőre már társadalomtudományi szakfordítói specializációt is lehet választani a szakon belül és az újonnan felvettek közül öten akár közös diplomát is kaphatnak a moszkvai Állami Bölcsészettudományi Egyetemen (RGGU) végzettekkel. Onnan pedig már egyenes út vezet a közös doktori iskolai képzésig!

De legalábbis a jó oroszszakértővé válásig.”

 

(Részlet Szvák Gyula Kis magyar ruszisztika c. kötetéből (Russica Pannonicana, 2011. 106-109.)

 

Cimkék: Ruszisztika Mesterszak, ELTE Ruszisztikai Központ

Országok: