Az ukrán történészek egy napon még hálásak is lehetnek majd Vlagyimir Putyinnak: az Ukrajna ellen folytatott (hibrid) háborúban összekovácsoló erőt kínált fel az ukránoknak, nemzeti hőst, az ukrán Jeanne d’Arc-ot – írja március eleji számában a londoni The Economist.

Az új nemzeti hős a 34 éves Nagyija Szavcsenko lenne, pilótanő, aki Irakban is szolgált. Szavcsenkót oroszbarát erők fogták el 2014 júliusában Kelet-Ukrajnában, s (az ukrán verzió szerint) az orosz titkos szolgálat átcsempészte a határon, s pert indítottak ellene, állítólag azért, mert ő adta meg a koordinátákat az ukrán tüzérségnek , aminek következtében két orosz televíziós újságíró a halálát lelte. Az ügyész 23 év börtönbüntetés kiszabását kérte Szavcsenkóra, ezen kívül 100 ezer rubel (1400 dollár) pénzbüntetést. Az a tény, hogy Szavcsenkót legkevesebb egy órával az újságírók meggyilkolása előtt fogták el, vajmi kevéssé érdekelte a bíróságot. Az orosz hivatalos szervek szerint viszont Szavcsenko magát menekültnek kiadva lépte át az ukrán-orosz határt, három napig Oroszországban tartózkodott és menekültként regisztrált, mielőtt elfogták volna.

A csaknem két éve folyó per az orosz jogrendszer próbája is egyben. Szavcsenko tagja volt az ukrán parlamentnek és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének. Nyugati és orosz értelmiségiek petícióban támogatták. John Kerry amerikai külügyminszter Szavcsenko azonnali szabadon bocsátására szólított fel, s így tett FedericaMogherini az Európai Bizottság külügyi főfelelőse is. Szavcsenkónak nem kevés csodálója akad prominens orosz liberális körökben, politikai fogolynak tekintik.

Szavcsenkóta dél-oroszországi Donyeckben tartják fogva. Március 9-én a bírósági teremben a következőket mondta: „Nem ismerem el bűnösségemet, sem az ítéletet, sem pedig az orosz bíróságot. Azt akarom, hogy az egész civilizált világ ismerje fel: Oroszország harmadik világbeli ország totalitárius rezsimmel és egy kisszerű zsarnokkal-diktátorral, s ahol köpnek a nemzetközi jogra”. Ezután vaskalitkájában fellépett a padra, felmutatta kimerevített középső ujját a bíróknak és elénekelte az ukrán himnuszt.

Szavcsenko pere a kezdet óta közvetlen kihívást jelent a Kreml számára: vagy visszaszolgáltatja Ukrajnának, vagy hagyja, hogy meghaljon a börtönben. Szavcsenko nem blöfföl: számos alkalommal kezdett már éhségsztrájkba, az egyik 82 napig tartott. Március 4-én megtagadta, hogy folyadékot és ételt vegyen magához, s azt mondta, hogy ez így lesz egészen az ítélet napjáig. Az ítélet kihirdetése március 21-én esedékes. Március 10-én aztán Szavcsenko mégis úgy döntött, hogy folyadékot vesz magához.

Szavcsenko nem vált volna mártírrá, ha nem rabolják el. 2014 elején a kijevi forradalom egyik aktivistája volt. Miután Oroszország magához csatolta a Krímet, Szavcsenko csatlakozott az Ajdarhoz, a kelet-ukrajnai szeparatisták ellen küzdő egyik legvitatottabb „önkéntes” zászlóaljhoz. Az Amnesty International szerint az Ajdar vétkes számos emberi jogi bűncselekményben, emberrablásokban, törvénytelen fogvatartásokban.

Szavcsenko azonban nem csak a Kremlnek jelenthet veszélyt, hanem a korrupciós botrányokba és belharcokba süppedt ukrán kormánynak is. Amennyiben visszatér Ukrajnába, hősnek kijáró fogadtatásban részesülhet. Populista vezérré válhat, összetömörítheti az embereket a kormány ellen – írta The Economist.

(The Economist, 2016. március 12.)