Érezhető törésvonalak jelentek meg a Keleti Partnerség országai között a rigai EU – Keleti Partnerség csúcstalálkozón, minekután Belarusz, Örményország és Azerbajdzsán nem akarták aláírni eredeti formájában a tanácskozás deklarációját.

A találkozóra a Lett Nemzeti Könyvtárban került sor, ugyan Oroszország nélkül (a moszkvai Külügyminisztérium szerint a tanácskozás, és az egész Keleti Partnerség „oroszellenes” irányultságú), de a leggyakrabban használt nyelv az orosz volt.

Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke szerint ha Oroszország vonzóbb lenne szomszédai számára, akkor nem kellene „destruktív és agresszív” módon fellépnie ellenük. Angela Merkel német kancellár szerint az EU és Oroszország abban különbözik egymástól, hogy Brüsszel hajlandó elfogadni azt is, ha partnerei más orientációt választanak, utalva arra, hogy Belarusz és Örményország az eurázsiai együttműködés tagjai, mégis meghívást kaptak Rigába.

Merkel egyébként még a találkozó előtt kijelentette, hogy a Keleti Partnerség csak az EU-hoz való közeledés eszköze, de nem a belépés előkészítője. A deklaráció szövege stratégiai és hosszútávú partnerségről beszél. A társulási megállapodások alapján elismerik a partner országok „európai törekvéseit és európai választását” – ez Grúziára, Ukrajnára, Moldovára vonatkozik. Ukrajna és Grúzia állampolgárai számára a vízummentes utazás lehetőségéről nem döntöttek, azt év végére halasztva.

A deklaráció említette a Krím orosz megszállását is, azonban Belarusz, Örményország és Azerbajdzsán nem voltak hajlandóak aláírni ezt a dokumentumot az eredetileg ajánlott formában.  Végül az EU-s országok arról nyilatkoztak, hogy nem ismerik el a Krím megszállását, de mindenki hivatkozott az ENSZ 68/262-es határozatára Ukrajna területi egységéről (amit 2014 máciusában sem szavazott meg Belarusz, Örményország és Azerbajdzsán).  

Azerbajdzsánt egyébként nem az államfő, hanem a külügyminiszter képviselte Rigában.

(Kommerszant)