Az ukrán törvényhozás csütörtökön elfogadta a kormány gazdasági reformjavaslatait – bár lkezdetben a koalíción belül is sokan bírálták a tervezett intézkedéseket.

Végül 269 szavazat támogatta a Radában a kormány terveit, 28 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett.

Arszenyij Jacenyuk kormánya megszorító intézkedésekkel próbálja kivezetni a nehéz helyzetbe került Ukrajnát a válságból. A jövőben szigorúan ellenőrizni fogják a polgárok bevételeit és kiadásait, s külön megadóztatnák a feltételezhetően nem deklarált bevételekből származó kiadásokat. Befagyasztják az állami alkalmazottak fizetését, a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelik.

A kormány ugyan nem mond le a szegényebbek támogatásáról, ám a jövőben nekik kell majd kérvényezniük az ellátásra vonatkozó igényeiket.

Ukrajnában bevezetésre kerül a fizetős egészségügy és felsőoktatás, az iskolaköteles időt 11-ről 9 osztályra csökkentik. Eltörlik a falusi iskolák és egészségügyi intézmények bezárására vonatkozó moratóriumot.

Natalia Jareszko ukrán pénzügyminiszter szerint az ukrán kormány 25 %-kal kívánja csökkenteni az állam kiadásait.

A hadseregre szánt kiadások azonban nőni fognak, 2015-re elérve a GDP 5 %-át.

Jelentős decentralizációra is sor kerül majd, a helyi hatalmi szervek több pénzügyi szabadságot kapnak, s rendelkezhetnek a helyben beszedett bevételek egy részével is.

Jacenyuk miniszterelnök nem titkolja, hogy nehéz év vár Ukrajnára, szavai szerint a cél „túlélni” a 2015-ös évet.

Elemzők szerint a háborús helyzet megkönnyíti az ukrán kormány számára a megszorítások végigvitelét, minden nehézséget a háborúra lehet fogni, a háborús retorikával a kritikusokat könnyen el lehet hallgattatni.

Alekszandr Kosik kijevi közgazdász szerint a reformtervek arról árulkodnak, a kormány felmondja a szociális garanciákat, és mechanikus megszorításokat vezényel le. Kosik szerint akár szociális robbanás is bekövetkezhet, ha az emberek azt látják, gazdag üzletemberek kerültek hatalomra, akik a lakosságot sarcolják. A kormány tervezete nem nevezhető reformnak, hiszen nem tartalmaz növekedésre vonatkozó koncepciókat, egyszerűen mechanikus megszorításról van szó. Ez pedig, „látva más országok példáját”, a belső piac csökkenéséhez, a lakossági fogyasztás sorvadásához vezet, ami csak újabb problémákat okoz majd.

Petro Porosenko elnök pártja még csütörtök délelőtt is ellenezte a kormány programját, de végül megszavazta azt, vélhetően cserébe azért, hogy a Rada elfogadja az elnök által kezdeményezett törvényt, mely megnöveli a Nemzetbiztonsági és védelmi tanács jogköreit és benne az államfő szerepét (egyesek emlékeztettek arra, hogy 2005-ben is hasonló módon kezdődött meg a narancsos koalíció szakadása).

Konsztantyin Bondarenko kijevi politológus szerint jelenleg „hármas hatalom” alakult ki Ukrajnában. Petro Porosenko elnök kontrollja alatt van a külügy, a fegyveres testületek; Jacenyuk miniszterelnök ellenőrzi a belügyet; a harmadik szereplő pedig Igor Kolomojszkij oligarcha, dnyepropetrovszki kormányzó, aki hatással van a parlamenti képviselők mintegy harmadára és a fegyveres önkéntesekre. A politológus szerint e hatalmi központok intrikái meghatározhatják az ukrán belpolitika közeljövőjét. Jelenleg Jacenyuk és Kolomojszkij kvázi Porosenko-ellenes összefogását láthatjuk, ám pillanatnyilag egyik fél sem érdekelt nyílt konfliktusban. Ha azonban a szociális elégedetlenség megnő, ez a helyzet megváltozhat.

(Nyezaviszimaja Gazeta)