Mihai Ghimpu ideiglenes moldáv elnök a május 8-i FÁK találkozó után nem marad Moszkvában a Győzelem napi ünnepségre. Ghimpu döntése vitákat váltott ki Moldovában, de az orosz sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik a moldáv államfő „barátságtalan” lépésével. A Kommerszant magát Mihai Ghimpu elnököt kérdezte elhatározásáról.

A moldáv elnök, bár nem vonja kétségbe a szovjet hadsereg győzelmének jelentőségét a fasizmus fölött, de, mint mondta, azt sem lehet feledni, hogy ugyanez a hadsereg játszott szerepet egy másik, éhséget és deportációkat okozó rezsim erőszakos meghonosításában. Ghimpu Kisinyovban fog ünnepelni (miközben 70 moldáv gárdista részt vesz a Győzelem napi parádén Moszkvában), együtt mindkét oldal, a román és a szovjet hadsereg veteránjaival. Moldova ugyanis, mint mondta, nem hajlandó ellenségnek tekinteni azokat, akik a román hadsereg tagjaiként 1941-ben Besszarábia visszafoglalásában vettek részt.

A beszélgetés során szóba került a dnyesztermenti probléma is. Moldova szakadár köztársasága, a senki által el nem ismert Dnyesztermenti Köztársaság Ghimpu szerint teljesen Moszkva kontrollja alatt áll. A moldáv elnök szerint Oroszországnak ki kell vonnia békefenntartóit és az összes fegyvert a Dnyeszter mellékéről, valamint le kell fegyvereznie a dnyesztermenti hadsereget, ami erősebb mint maga a moldáv hadsereg.

A leendő rendezést illetően viszont elvetette Moldova föderációvá alakításának gondolatát. Hogy mi lesz Moldova jövője, az csakis Kisinyovra tartozik, Ghimpu a problémák forrását Oroszországban látja, amely, úgymond, nem hajlandó elismerni Kisinyov függetlenségét, seregeket állomásoztat Moldovában és „a szovjet politika folytatója”.

Ghimpu egyébként magát románnak vallotta az interjúban, s a hivatalos bukaresti álláspontot ismételve azt mondta, Moldova és Románia – egy nép (a román) két államát alkotja. Kisinyov célja az EU-hoz való csatlakozás, ahol majd eltűnnek a határok Moldova és Románia között is.

https://www.eurazsia.hu/2010/05/05/ghimpu-roman-vagyok/