Konfliktus látszik kibontakozni Azerbajdzsán és az Egyesült Államok között Hegyi Karabah kérdése okán (Azerbajdzsán örmény többségű tartománya, Hegyi Karabah a ’90-es évek elején vívott azerbajdzsán-örmény háború eredményeképpen Örményország ellenőrzése alá került). A kőolaj és földgázkincsei miatt jelentős Azerbajdzsánt a Bush-kormányzat még stratégiai partnerként kezelte, Baku azonban újabban elégedetlen Washington Hegyi Karabah kérdésében elfoglalt álláspontjával. Erre utal, hogy az elmúlt időszakban Azerbajdzsánban Amerika-ellenes retorika vette kezdetét.

Ali Haszanov, az azerbajdzsán elnöki Adminisztráció vezetője szerint Amerika Örményországot támogató fordulata arra készteti Azerbajdzsánt, hogy felülvizsgálja kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Azerbajdzsán belefáradt a folyamatos tárgyalásokba, a nyugati ígéretekbe az ország területi egységének tiszteletben tartására vonatkozóan, elég az állandó találkozókból, dokumentumokból, amelyeket mindenki aláír, de végül senki nem ratifikál.

Baku tiltakozását az is kiváltotta, hogy az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tesz a török-örmény megbékélés ügyében, arra szólítva föl fel Ankarát, hogy a karabahi probléma rendezésétől függetlenül ratifikálja a török-örmény megbékélésre vonatkozó megállapodást. Araz Azimov azerbajdzsán miniszterelnök-helyettes egyenesen hibásnak nevezte az amerikai diplomácia ezen törekvését. Az sem használt az amerikai-azerbajdzsán „stratégiai partnerségnek”, hogy az amerikaiak nem hívták meg Ilham Alijev azerbajdzsán elnököt a nemrég Washingtonban tartott energiabiztonsági konferenciára.

Baku, miközben elfordul Washingtontól, Teheránt kívánja bevonni a karabahi probléma rendezésébe.

Bakui elemzők szerint Azerbajdzsán kritikája Washington felé inkább csak a sértődöttséget hivatott kifejezni, de gyakorlati lépéseket aligha von maga után.

(Nyezaviszimaja Gazeta)