Hosszas huzavona után, Vlagyimir Putyin dusanbei látogatásán végül aláírásra került Oroszország és Tadzsikisztán között az a szerződés, amely alapján a 201. orosz katonai bázis 2042-ig maradhat a közép-ázsiai ország területén (ennek eredetileg 2014-ben járt volna le a mandátuma).

Cserébe Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy több tadzsik vendégmunkást fogad be (a tadzsik nemzeti jövedelem majd felét teszik ki az oroszországi vendégmunkások által hazautalt pénzek), illetve szerepet vállal a tadzsik hadsereg modernizációjában (tiszteket képez ki, fegyverzetet szállít). Oroszország a hidroenergia hasznosításában is támogatja Tadzsikisztánt (amit élesen ellenez Üzbegisztán). A felek kölcsönösen vállalták, hogy mindent megtesznek az orosz és a tadzsik nyelv fejlesztése érdekében.

Putyin és Emomali Rahmon tadzsik elnök közös közleményben ítélték a nacionalista, idegengyűlölő bűncselekményeket (melyek igen gyakoriak Oroszországban a közép-ázsiai bevándorlókkal szemben).

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója szerint Tadzsikisztánnak legalább akkora szüksége van az orosz bázisra, mint Moszkvának, hiszen 2014-ben a tervek szerint a NATO kivonul Afganisztánból, így Dusanbének egyedül kell szembenéznie a tadzsik területre be- betörő tálibokkal. Ráaádásul a tadzsik-üzbég viszony is rendkívül feszült.

Azaz Kirgizisztán után újabb közép-ázsiai köztársaságban biztosította be hosszú távra a Kreml az orosz katonai jelenlétet. A Kreml a tadzsik-üzbég vitában is Dusanbe mellett látszik letenni a voksot, amit nyilvánvalóan megkönnyített Taskent kihátrálása az ODKB-ból.

(Vedomosztyi, ferghana.ru)