Az elmúlt időszakban éles fordulat következett be Kirgizisztán – nemrég még a posztszovjet Közép-Ázsia legszabadabb országa – politikájában. Először is, a 2005-ös „tulipános forradalom” nyomán hatalomra került Kurmanbek Bakijev elnök, szakítva az elmúlt időszakot is jellemző egyértelműen oroszbarát külpolitikával, az Egyesült Államok felé fordult; másodszor: Kirgizisztánban valóságos hadjárat indult a független médiumok ellen és ellenzékiek ellen.

Bakijev elnök legújabb ötlete – amelyet a „tulipános forradalom” ötödik évfordulójára összehívott ún. Egyetértés Kurultáján fejtett ki -  alapjaiban forgatná föl Kirgizisztán politikai életét: az elnök, megkérdőjelezve a parlamentáris köztársaság normáit, a választott törvényhozás helyett a „vének tanácsainak” véleményét összegyűjtő Elnöki Tanácsra támaszkodva képzelné el az ország irányítását.

Bakijev szerint Kirgizisztán legfontosabb feladata a régi tradíciók, a nomád életforma megőrzése, valamint ezek összhangba hozása a modern technika követelményeivel. A hagyományok őrzésébe illeszkedik, hogy nagyobb szerepet kapjanak a „vének tanácsai”, illetve a kurultajok, amelyek fontos szerepet töltöttek be a közép-ázsiai népek életében, mint mondta Bakijev, Dzsingisz kán is nagy jelentőséget tulajdonított a kurultajok véleményének.

A kirgiz elnök ugyanakkor az ellenzék fontosságára is felhívta a figyelmet, mint mondta, az ország ellenzék nélkül nem fejlődhet. Más kérdés, hogy véleménye szerint a jelenlegi ellenzékkel nem lehet dialógust teremteni, mivel az nem jó szándékú és nem konstruktív.

A beszéd legfontosabb eleme talán mégis az volt, hogy Bakijev elnök megkérdőjelezte a jelenleg – elvben - fennálló demokratikus kereteket, amelyek a választásokon és az emberi jogokon alapszanak. A kirgiz elnök szerint a választásokon és emberi jogokon alapuló modellek esetében „nem lehet teljes bizonyossággal azt állítani”, hogy ezek az egyes országok és népek javára váltak volna. Bakijev szerint a választások ma már nem ténylegesen is létező programok versenyéről, hanem különböző politikai markentingtechnikák mérkőzéséről szólnak. A kirgiz államfő kritikával illette az emberi jogok mai értelmezését is, mondván, ez az individuumból indul ki, és nem veszi figyelembe a közösségek érdekeit, a tradicionális morál és a természet szétrombolását eredményezve (azaz az elnök lényegében a közösségi jogokat az egyéni jogok fölé emelte).

Bakijev reformokat helyezett kilátásba, amelyek elvezetnek az igazi „népi demokráciához.” A „népi demokrácia” lényege, hogy nem a választásokon döntenek az emberek, hanem a polgárok véleményét egybegyűjtő és feldolgozó „Elnöki Tanács”, amely a legutóbbi alkotmányreform értelmében jogosult az elnök akadályoztatása esetén annak helyettesét kijelölni (ez az intézkedés egyesek szerint a Bakijev-család dinasztikus uralmát alapozhatja meg - az elnök távozása esetén helyette valamely családtagját megtéve államfőnek).

Bakijev elnök a kurultajon egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni. Néhány ellenzéki tüntetőt, akik a Bakijev által összehívott kurultáj ellen tiltakoztak, letartóztattak.

A gazeta.ru-nak nyilatkozó Andrej Grozin Közép-Ázsia szakértő szerint a bejelentett reformok Kirgizisztán „archaizálásához” vezethetnek. Kirgizisztán északi és déli felét egy éles kulturális törésvonal osztja meg, s ezeken belül is klánok sokasága található. „Egy «vecseköztársaság» vagy «kirgiz nomádállam» alapítása az ország gyors ütemű széttöredezéséhez vezethet, egy külső fenyegetés, például egy Üzbegisztánnal vívott katonai konfliktus esetén pedig teljesen széteshet az ország.” - véli a szakértő. 

(gazeta.ru., ferghana.ru)