Vlagyimir Putyin után Nurszultan Nazarbajev kazah elnök is programjellegű cikket tett közzé az Eurázsiai Szövetség jövőjéről, utóbbi a kazahsztáni Izvesztyijában.

Nazarbajev a cikkben kifejtette, 1991 decemberében az ő kezdeményezésére alakult meg a Független Államok Közössége (FÁK) Kazahsztán akkori fővárosában, Alma-Atában, megakadályozandó az eltűnő szuperhatalom „összeomlásának kaotikus folyamatát.”

A függetlenség örömére árnyékot vetett a jövő bizonytalansága – írja Nazarbajev. „A szemünk láttára hullott szét a korábban egységes gazdasági mechanizmus. Sokan munka és megélhetés nélkül maradtak.” Gyakorivá váltak a nemzetiségi konfliktusok.

A FÁK megalakítása viszont egy új integrációs folyamat kezdetét jelezte. A FÁK-hoz annak idején nagy reményeket fűztek, viszont sok kritika is érte az elmúlt 20 évben a be nem váltott ígéretek miatt.

1993 szeptemberében történt meg a Gazdasági szövetségről szóló szerződés aláírása, mely a szolgáltatások, a tőke és az áruk szabad áramlását feltételezte volna. Ám a szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról szóló megállapodást végül csak hat állam ratifikálta, de nem volt köztük sem Oroszország, sem Ukrajna, sem Belarusz. A posztszovjet vezetők akkori nemzedéke még nem állt készen az integrációra.

Végül a FÁK nem vált posztszovjet integrációs szervezetté, hanem megmaradt az eszmecsere színterének, de végül mégiscsak a FÁK keretein belül jött létre egy újabb, elmélyültebb integráció lehetősége.

Az Eurázsiai Szövetség ötlete tőlem származik, még 1994 tavaszáról – írja Nazarbajev, aki Lev Gumiljov orosz történészre (az asztanai Eurázsiai Nemzeti Egyetem névadója!) hivatkozik, mondván, az ő – és az eurázsiai iskola történetírói irányzata – munkássága fényesen bizonyítja Eurázsia népeinek kulturális-történeti összetartozását.

Nazarbajev a következő pontokban foglalja össze saját „eurázsiai” megközelítését:

1) Az eurázsiai integráció kiindulópontja a gazdasági pragmatizmus kell, hogy legyen, s nem holmi geopolitikai szándék.

2) Az integráció önkéntes legyen.

3) Jogilag egyenlő felek együttműködése legyen az Eurázsiai Szövetség! A tagállamok ne avatkozzanak be a másik belügyeibe, tartsák tiszteletben a határokat!

4) Az Eurázsiai Szövetség nemzetek felett álló szervezet legyen, de nem lehet szó a politikai szuverenitás átadásáról. „Ez axióma.” Az Európai Unió mintájára a felek legyenek jogilag egyenlőek.

Végül ezen szempontokat is figyelembe véve jöttek létre az olyan posztszovjet szervezetek, mint a Kollektív Biztonsági Szerződés (ODKB) katonai együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Társulás, a Vámszövetség.

Már most érezhetőek a belorusz-orosz-kazah Vámszövetség jótékony hatásai. 2011 első félévében harmadával nőtt az ezen országok közötti áruforgalom, amely év végére elérheti a 100 milliárd dollárt is. Kazahsztán és Oroszország között az áruforgalom 40 %-al nőtt. A Vámszövetség révén a kazahsztáni termelők számára megnyílt egy Breszttől Vlagyivosztokig terjedő piac. 2001-ben 60 %-al nőtt az Oroszországba irányuló kazah export, Belaruszba pedig több, mint 200 %-al.

Az Eurázsiai Szövetségnek nyitottnak kell lennie – hangsúlyozza Nazarbajev, nincs szó ugyanakkor a Szovjetunió restaurációjáról, és a szerveződés nem tekinthető Kína-ellenes projektnek sem.

2012-től kezdetét veszi az integráció újabb fokozata, az Egységes Gazdasági Övezet (JEP) megalakulása: a szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad vándorlása egységesített jogszabályok mellett. Egységes közlekedési, energetikai, információs rendszer alakul ki.

Hogy milyen jelentőséggel bír ez a szerveződés, mutatja: Belarusz, Oroszország és Kazahsztán GDP-je meghaladja a 2 billió dollárt, és egy 165 milliós piacról van szó.

Ami pedig a jövőt illeti, a Nazarbajev a következő megfontolásokat ajánlja:

1) Az Eurázsiai Szövetségben egységes modernizációs projektekre van szükség.

2) Az Eurázsiai Szövetségnek össze kell kötni Európát Kelet-Ázsiával.

3) Hosszú távon egységes valutára lesz szükség.

4) Kizárólag önkéntes alapon terjeszkedhet az Eurázsiai Szövetség. Szó sem lehet arról, hogy erővel kényszerítsenek be valakit a társulásba.

Nazarbajev végül a cikkében azt ajánlja, Kazahsztán fővárosa, Asztana, mint természetes földrajzi centrum, legyen az Eurázsiai gazdasági térség hivatalos székhelye.

 

 

(izvestia.kz) 

Cimkék: Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán, Eurázsiai Szövetség, Vámszövetség, Lev Gumiljov, eurázsiai iskola

Országok: Belarusz Kazahsztán Oroszország